Putyin szerint a nyugati csapatok „jogos célpontok” lennének

„Ez a háború egyik kiváltó oka: megpróbálják bevonni Ukrajnát a NATO-ba” – mondta Putyin pénteken egy gazdasági fórumon az oroszországi Távol-Keleten. „Tehát ha bármilyen csapat megjelenik ott, különösen a folyamatban lévő ellenségeskedés során, feltételezzük, hogy jogos célpontjai lesznek a vereségnek.”

Csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt nyilatkozta, hogy 26 ország „támogatja a biztonsági garanciákat” országa számára „különböző formátumokban”.

„Megállapodtunk abban, hogy jelenlét lesz” – mondta, hozzátéve, hogy ennek kinézete az érintett országtól függ. „A jelenlét más. Az égen, a tengeren és a földön is jelen lesznek” – mondta.

Putyin ugyanakkor azt sugallta, hogy ha tűzszünetről állapodnak meg országa és Kijev között, akkor nem lesz szükség harmadik felek beavatkozására.

„Ha olyan döntések születnek, amelyek hosszú távú békéhez vezetnek, akkor egyszerűen nem látom okát a jelenlétüknek Ukrajna területén” – mondta. „Mert ha ilyen megállapodások születnek, senki ne kételkedjen abban, hogy Oroszország teljes mértékben végrehajtja azokat.”

Szintén pénteken Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt nyilatkozta, hogy a háború befejezése után biztonsági garanciákat kell nyújtani mind Oroszországnak, mind Ukrajnának, látszólag ellentmondva főnökének.

„Mi volt ennek a konfliktusnak az egyik kiváltó oka? Az, amikor országunk biztonsági garanciáinak alapjai elkezdtek erodálódni, amikor Ukrajnát beakarják vonni a NATO-ba, és amikor a NATO katonai infrastruktúrája elkezdett a határaink felé mozdulni” – mondta Peszkov az orosz állami média, a RIA Novosti szerint.

„Természetesen ezeket a garanciákat a rendezés során mind nekünk, mind az ukránoknak biztosítani kell” – folytatta.

Múlt hónapban Mihail Uljanov orosz megbízott felszólította a Nyugatot, hogy „gondolja át”, mit kínál Oroszországnak az ilyen garanciákkal kapcsolatban.

Az orosz tisztviselők gyakran hivatkoznak a konfliktus „kiváltó okaira”, amelyek korábban magukban foglalták Ukrajna szuverén államként való létét és a NATO keleti terjeszkedését a hidegháború vége óta.

Az ukrajnai békefenntartó erők célba vételével kapcsolatos fenyegetés Oroszország legújabb gyújtó hangvételű kijelentése a konfliktusba való külső beavatkozással kapcsolatban.

Tavaly szeptemberben Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy Moszkva módosítja a nukleáris fegyverek használatára vonatkozó protokolljait az Ukrajnának nyújtott fokozott nyugati támogatás fényében.

Pekingben kínai és észak-koreai kollégáival vállvetve állva Putyin meg tudta mutatni a világnak, hogy a nyugati országok elszigetelésére irányuló kísérletek ellenére is vannak erős szövetségesei.

Az orosz vezető szerdán Pekingből nyilatkozva elmondta, hogy Donald Trump amerikai elnök kérte fel őt Zelenszkijjel való tárgyalásra.

„Az amerikai elnök megkérdezte tőlem, hogy lehetséges-e ilyen találkozót tartani. Azt mondtam, igen, lehetséges. Végül, ha Zelenszkij készen áll, jöjjön Moszkvába” – mondta Putyin.

Pénteken megismételte ezt a felhívást, és megígérte, hogy „biztonságot” nyújt, ha Zelenszkij ellátogat az orosz fővárosba.

„Az ukrán fél akarja ezt a találkozót, és javasolja is” – mondta Putyin. „Én azt mondtam: »Készen állok, kérem, jöjjenek el. Mindenképpen biztosítani fogjuk a munkafeltételeket és a biztonságot. Száz százalékos a garancia.«”

Kijev azonban egyenesen elutasította az ajánlatot, azzal vádolva Oroszországot, hogy ismét megpróbálja leállítani a békefolyamatokat, ahelyett, hogy azok felé törekedne.

„Úgy vélem, hogy Oroszország mindent megtesz a folyamat késleltetése érdekében. Amerikai partnereink azt mondták nekem, hogy Putyin meghívott Moszkvába. Véleményem szerint, ha valaki azt akarja, hogy a találkozó ne történjen meg, akkor hívjon meg engem Moszkvába” – mondta Zelenszkij csütörtökön.

Az ukrán hatóságok állítása szerint Oroszország 2022-es teljes körű inváziója óta több állítólagos orosz merényletet is meghiúsítottak Zelenszkij ellen.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerdán kijelentette, hogy Zelenszkij bármikor kész találkozni Putyinnal, de az orosz vezető „továbbra is mindenkivel szórakozik azzal, hogy tudatosan elfogadhatatlan javaslatokat tesz”.

„Jelenleg legalább hét ország áll készen arra, hogy találkozót szervezzen Ukrajna és Oroszország vezetői között a háború befejezése érdekében. Ausztria, a Vatikán, Svájc, Törökország és három Perzsa-öböl menti állam” – írta Szibiha a közösségi médiában.

„Csak a fokozott nyomás kényszerítheti Oroszországot arra, hogy végre komolyan vegye a békefolyamatot” – mondta.

Eközben, miközben a nyugati országok továbbra is a háború befejezésére törekszenek, Oroszország továbbra is támadja szomszédját – írta meg a CNN.

Csütörtökön két humanitárius dolgozó vesztette életét, miután Oroszország rakétatámadást hajtott végre egy aknamentesítő helyszínen Észak-Ukrajnában – közölte a missziót vezető Dán Menekültügyi Tanács.