Külföld
Minden szál Ukrajna felé vezet
Mégse adják ki olyan könnyen az olaszok az ukrán merénylőt Németországnak
Meghallgatást tartottak szerdán az Olaszországban az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásában való közreműködéssel gyanúsított ukrán Szerhij K. németországi kiadatása ügyében, ám az olasz bíróság végül szeptember 9-ig elhalasztotta a döntést.
A 49 éves ukrán férfit európai elfogatóparancs alapján tartóztatták le a múlt hónapban az olasz hatóságok Riminiben és az olasz bíróság most azt vizsgálja, hogy milyen feltételek mellett tartanák őrizetben Németországban. A férfi ügyvédje, Nicola Canestrini a Reutersnek azt mondta, hogy védence tagadja a vádakat, és felszólította az olasz igazságszolgáltatást, hogy ne áldozza fel jogait a kiadatás engedélyezésével – írja a Világgazdaság.
Az Északi Áramlat felrobbantását mind Moszkva, mind a Nyugat szabotázsakcióként írja le, és az akcióért mindeddig senki nem vállalta hivatalosan a felelősséget. A nyomozás szálai azonban Ukrajna felé vezetnek, miután az oroszok által leállított vezeték újraindítása kapcsán Moszkva igyekezett fellazítani az ellene hozott nyugati szankciókat. Ukrajna tagadja, hogy része lett volna a vezeték elleni támadásban.
Szerhij K. része volt annak a csapatnak, mely robbanószereket helyezett el a tenger alatti gázvezetéken a dán Bornholm-sziget közelében, ezért Németországban robbantással, alkotmányellenes szabotázzsal és más tettekkel is vádolják. A német hatóságok szerint az ukrán férfi és társai Rostockból indultak el az akció kivitelezésére egy vitorláshajón, majd búvárok segítségével robbantottak fel az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték négy szálából hármat, ami után a vezeték újraindításának kérdése lekerült a napirendről. Szerhij K.-t augusztus 21-én az olasz csendőrök tartóztatták le Rimini közelében, ahol családjával nyaralt.
Német nyomozók szerint Szerhij Kuznyecov egykori ukrán százados állt a gázvezeték elleni támadás mögött, aki egyébként az SZBU hírszerző szolgálatánál dolgozott. A tervnek még egy fedőneve is volt: az Északi Áramlat elleni támadást Diameter hadműveletnek keresztelték el.
A csapat hét főből állt: Kuznyecov mellett mások is részt vettek az akcióban, többek között négy civil búvár is.
Amióta felmerült, hogy Ukrajnának köze van a robbantáshoz, azóta arról is beszéltek, hogy nem magánakcióról, hanem állami kezdeményezésről van szó. Ez már az említett bírósági dokumentumban is előkerült: a német nyomozók akkor megállapították, hogy az akció mögött Kijev áll, sőt egészen Volodimir Zelenszkij ukrán elnökig vezették vissza a szálakat. A beszámoló szerint a terv Zelenszkij asztalára került, aki engedélyezte a hadműveletet, de végül a CIA visszavonta támogatását, ezért megpróbálta lefújni az akciót, de Zaluzsnij tábornok már nem állította le, mert a folyamatban lévő támadás résztvevőit már nem lehetett elérni anélkül, hogy lelepleznék őket.
