Putyin üzent Zelenszkijnek

„Ha Zelenszkij kész találkozni, jöjjön el Moszkvába” – mondta az orosz elnök.

Közölte, hogy ezt az álláspontot már Donald Trump amerikai elnöknek is kifejtette.

„Egyébként Donald megkérdezte tőlem: lehetséges-e egy ilyen találkozó?. Azt mondtam: igen, lehetséges. Végül is, ha (Volodimir) Zelenszkij kész erre, akkor jöjjön el Moszkvába, és egy ilyen találkozó létre fog jönni” – nyilatkozott az orosz vezető.

Putyin ismételten kétségbe vonta, hogy Zelenszkij az ukrán alkotmány értelmében legitim államfő lenne, és azt mondta, már az ukrán alkotmánybíróság sem határozatképes ahhoz, hogy döntést hozzon az ügyben. Úgy fogalmazott, találkozni Zelenszkijjel jelenlegi státusában „a semmibe vezető út”.

Az orosz vezető kifejezte készségét az ukrán féllel tárgyaló orosz delegáció politikai szintjének megemelésére. Konkrét jelölteket nem nevezett meg a küldöttségvezetői poszttal kapcsolatban, és megelégedettségének adott hangot a tisztséget jelenleg ellátó Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó tevékenységével kapcsolatban.

Putyin szerint Oroszország soha nem vetette fel azt a kérdést, hogy Ukrajnának területekért cserébe kellene biztonsági garanciákat biztosítani. Úgy vélekedett, hogy az ukrán hatóságoknak népszavazást kell rendezniük az összes területi kérdés eldöntése érdekében, és tiszteletben kell tartani azokat, akik úgy döntöttek, hogy Oroszország részeként akarnak élni.

„Ez a demokrácia” – fogalmazott.

„Mi egyébként, őszintén szólva, szeretném hangsúlyozni, nem annyira területekért harcolunk, mint az emberi jogokért és azok jogáért, akik ezeken a területeken élnek, hogy saját nyelvükön beszéljenek, saját kultúrájuk keretei között éljenek, az előző nemzedékektől, az apáiktól, nagyapáiktól, és így tovább, átvett hagyományok keretei között” – mondta.

Azt hangoztatta, hogy Oroszország mindig ellenezte Ukrajna NATO-tagságát, de nem vonta kétségbe Ukrajna ahhoz való jogát, hogy tulajdon gazdasági tevékenységét úgy folytassa, ahogy akarja, ami vonatkozik az EU-tagságra is.

Az arra vonatkozó kérdésre reagálva, hogy Friedrich Merz német kancellár háborús bűnösnek nevezte őt, hangot adott álláspontjának, hogy ez egy sikertelen kísérlet arra, hogy levegye a felelősséget a kollektív Nyugatról „az Ukrajnában jelenleg zajló tragédiáért”. Emlékeztetett rá, hogy 2014-ben három európai ország, Németország, Franciaország és Lengyelország külügyminisztere szavatolta az akkor hatalmon lévő ukrán elnök, Viktor Janukovics és az ellenzék közötti megállapodást arról, hogy minden vitatott politikai kérdést alkotmányos keretek között, békés úton kell megoldani. A garanciavállalók közül „senki sem emelte fel a kisujját sem”, amikor másnap mégis puccsot hajtottak végre, majd „ezután a kijevi rezsim harci műveleteket indított páncélosok és repülőgépek bevetésével azon ukrajnai régiók békés lakossága ellen, amelyek nem értettek egyet ezzel az államcsínnyel” – mondta.

Putyin szerint az ukrajnai tragédiáért azok felelősek, akik figyelmen kívül hagyták Moszkva érdekeit. Hangsúlyozta: Kijev nem biztosíthatja saját biztonságát Oroszország biztonságának rovására. Hozzátette: ha az ukrajnai kérdést nem lehet békésen megoldani, akkor Oroszországnak fegyveres úton kell megoldania.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország Nyugaton befagyasztott eszközeinek átadása Ukrajnának hatalmas kárt okoz az egész nemzetközi gazdaságnak, amit szerinte a bölcs nyugati vezetők is megértenek.

A háború menetéről szólva azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők már nem képesek nagyszabású katonai műveletekre, csak tartják a frontvonalakat, folytonos átcsoportosításokkal. Az ukrán hadsereg tartalékainak szintjét kritikusnak nevezte, azt mondta, hogy a harcképes ukrán alegységek létszám-feltöltöttsége legfeljebb 47-48 százalékos.

Az orosz elnök kijelentette, hogy az orosz fegyveres erők a „különleges hadművelet” övezetében gyakorlatilag minden irányban sikeresen támadnak. Az orosz katonák túlnyomó többsége ragaszkodik ahhoz, hogy Oroszország elérje kitűzött céljait – tette hozzá.

Kínában tett látogatására kitérve Putyin egyebek között nyugtázta, hogy Moszkva és Peking konszenzusra jutott a Szibéria Ereje-2 gázvezeték ügyében, és elégedettnek mondta magát az egyezség eredményével. Úgy vélte, hogy Kína továbbra is a világgazdaság motorja, azonban energiaigénye növekszik, az Oroszországból érkező gázellátás pedig segít kielégíteni ezt az igényét.

A geopolitikáról szólva pozitívan értékelte és időszerűnek nevezte Hszi Csin-ping kínai elnöknek a globális kormányzásra vonatkozó kezdeményezését. Kifejtette álláspontját, miszerint már kirajzolódtak a multipoláris világ körvonalai, de ez nem jelenti azt, hogy új hegemóniáknak kell megjelenniük, és minden országnak egyenlő jogokkal kell rendelkeznie. Rámutatott, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagállamai nem tervezik „legyőzni” egymást, hanem igyekeznek a lehető legjobban megszervezni saját munkájukat.

Hangsúlyozta, hogy a világkereskedelemben kialakult egyensúlygondokat tárgyalásokkal kell megoldani, amin Oroszország sikeresen dolgozik partnereivel. Mint fogalmazott, az ukrajnai események sok ország számára ürügyül szolgálnak gazdasági kérdések megoldására.

Trumpnak azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy Oroszország, Kína és Észak-Korea „összeesküdött” az Egyesült Államok ellen, megjegyezte, hogy az amerikai elnök nincs híján a humorérzéknek.