A katolikus és ortodox egyháziak azt mondják, ők Gázavárosban akarnak maradni

„Nem tudjuk pontosan, mi fog történni ezen a helyen, nem csak a mi közösségünkkel, hanem az egész lakossággal” – áll a jeruzsálemi görög ortodox és a latin pátriárka közös közleményében.

De „Gázavárost elhagyni, és megkísérelni a dél felé történő menekülést, egyenlő lenne a halálos ítélettel” és „ezért a papok és apácák a maradás mellett döntöttek, és továbbra is folytatják a plébániai komplexumban maradók gondozását” – jelentették ki.

A már több tízezer halottat követelő, a palesztin területet romba döntő háború több mint 22 hónapja után a múlt héten Israël Katz, Izrael védelmi minisztere „jóváhagyta” a Gázaváros elleni támadást, majd ezután Benjamin Netanyahu miniszterelnök is beleegyezését adta hozzá.

A háború dúlta és az ENSZ szerint hivatalosan is éhínség sújtotta Gázavárost Izrael a Hamász palesztin iszlamista mozgalom egyik utolsó bástyájának tekinti.

„Amikor ezen nyilatkozatunkat nyilvánosságra hozzuk, Gázaváros több negyedére már kiadták a kiürítési parancsot” – húzták alá a patriarchátusok.

A háború kezdete óta a Szent Porfirij görög ortodox és a Szent Család latin plébániák épületei „civilek százainak szolgálnak menedékéül”, akik között sok a legyengült, és alultápláltságtól szenvedő ember.

Gázaváros valamennyi lakójához hasonlóan, az ezekben a plébániai komplexumokban élő menekülteknek is „a saját lelkiismeretük szerint kell majd eldönteniük, hogy mit akarnak tenni” – közölték a patriarchátusok. A latin patriarchátus szóvivője által az AFP-nek kedden átadott adatok szerint körülbelül 635 keresztény található a Gázai övezet egészében, valamint mintegy tíz pap és apáca.

Március elején az izraeli kormány a humanitárius segélyek teljes blokádját vezette be a Gázai övezetben, ami a Hamász 2023. október 7-i példátlan Izrael-ellenes támadása által kiváltott háború kezdete óta a legkomolyabb élelmiszerhiányt okozta az övezetben - írja a zarandok.ma.