Külföld
Egy magyarellenes diplomata lehet a román titkosszolgálat vezetője
Trianon visszaköszön
A helyzetből adódóan diplomatikusan illik fogalmaznunk, amikor a román Külső Hírszerző Szolgálat (SIE) lehetséges új vezetőjéről írunk, miután Nicusor Dan államfő Marius Lazurcat jelölte erre a posztra. (Az ügy román belpolitikai részleteiről is itt lehet olvasni.)
A karrierdiplomata jelenleg Románia Mexikóba akkreditált nagyköveteként szolgál, de előtte 2016 és 2020 között Budapesten képviselte hazáját.
Itteni jelenléte igen emlékezetes maradt, mivel többször is összetűzésbe került a magyar kormánnyal.
Nehéz elképzelni, hogy a tapasztalt diplomata, aki még a párizsi Sorbonne Egyetemet is megjárta, ne tudta volna, hogy viselkedése eltér az udvarias magatartást megkövetelő diplomáciai hivatástól.
A Covid-járvány alatt heves viták zajlottak a Magyar Országgyűlésben arról, miért ad segítséget a kormány a határon túli magyar közösségeknek. Az ellenzéki pártok részéről Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője élesen kritizálta azt a döntést, hogy hazánk védőfelszerelést szállított a határon túli magyar közösségeknek – köztük az erdélyinek is –, miközben állítása szerint ezekből itthon is hiány volt.
Jól ismert ellenzéki taktika a trianoni Magyarország lakosságát szembeállítani a határon túlra rekedt magyarokkal.
Ez a viselkedés senkit nem lepett meg, az viszont igen, hogy a Budapestre akkreditált román nagykövet, Marius Lazurca beleszólt hazánk belügyeibe, ráadásul nem is akárhogyan.
Szabó Tímea felszólalása után azt állította, hogy többen sértegették és meg is fenyegették. Ez volt az a pillanat, amikor a román nagykövet nem bírt magával, és úgy érezte, a vita részesévé kell válnia. A képviselőnő segítségére kell sietnie, vagyis reagálnia kell az állítólagos sértegetésekre és fenyegetésekre.
„Ezt elfogadhatatlannak tartom, ezért úgy döntöttem, hogy szolidaritásomat fejezem ki Szabó Tímeával” – írta a román nagykövet egy WhatsApp-csoportban közzétett üzenetben, amely eljutott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez is.
Ha addig a román nagykövet türelmetlenül várta, hogy véleményt mondhasson a magyar parlamenti vitáról, bejegyzésére a válasz gyorsan megérkezett, nem tette próbára a vezető diplomata idegeit.
A magyar diplomácia vezetője ugyanis Facebook-posztjában reagált a román diplomata „beszólására”:
„Ennél valószínűleg nincs lejjebb: a román nagykövet vette védelmébe Szabó Tímeát.”
„Szabó Tímea (Párbeszéd) azért támadta a kormányt a parlamentben, mert az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközöket küldtünk a határon túli magyaroknak… Ezek után Románia budapesti nagykövete azt írta a többi, Budapesten szolgáló nagykövetnek, hogy Szabó Tímeát fenyegetések és inzultusok sora érte…”
„Szabó Tímea szerint tehát baj, hogy az erdélyi és székelyföldi magyarok maszkokat és védőruhákat kaptak az anyaországtól. A román nagykövetnek pedig tetszik, hogy vannak pártok a magyar Országgyűlésben, amelyek így gondolkodnak. Megdöbbentő a román nagykövet nyilvánvalóan hazug hisztériakeltése, de ennél sokkal szégyenteljesebb az, hogy a magyar ellenzék és a román nagykövet közös platformra kerültek a határon túli magyarokkal szemben.”
„Tegyük tehát világossá, hogy a magyar ellenzék – Szabó Tímeával a soraiban – és a román nagykövet is kristálytisztán értse:
A határon túl élő magyarok a magyar nemzet részét képezik, és számíthatnak a kormányra. A román nagykövet pedig az ellenzékre.”
Jellemző a romániai „hírgyárosok” szerkesztési technikájára, hogy több portál Szijjártó Péter utolsó mondatát „lefelejtette” tudósításának végéről.
Marius Lazurca „szokatlan” viselkedésének előzményei is voltak. Hat évvel ezelőtt román szélsőségesek egy csoportja meggyalázta az úzvölgyi magyar katonai temetőt. A súlyos incidens miatt Lazurcát bekérették a Magyar Külügyminisztériumba, ám a román nagykövet nem tett eleget a kérésnek. Az ilyesmi olyan ritka a nemzetközi diplomáciában, mint a fehér holló. Ez a lépés barátságtalan, és azt az üzenetet hordozza, hogy az illető – illetve annak kormánya – nem együttműködő.
Lazurca azt sem bírta ki szó nélkül, hogy Magyarország az erdélyi gazdákat támogató programot nem egyeztette a román kormánnyal, és ezt Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettesnek nyilvánosan szóvá is tette. De mit kellett volna a bukaresti kabinettel egyeztetnie a magyar kormánynak?
Talán azt, hogy Románia mennyivel járuljon hozzá a program sikeréhez?
Ebben a helyzetben nehéz elképzelni, hogy az SIE hogyan fog együttműködni a magyar szolgálatokkal. Románia ugyanúgy, mint hazánk, ki van téve az illegális migrációs nyomásnak és a drogkereskedelemnek. Erre a kérdésre, ha Lazurcát valóban kinevezik az SIE főnökének, előbb-utóbb választ kapunk. A kérdések kérdése azonban az, Lazurca milyen szemszögből fogja majd nézni Magyarországot.
A román politikai közbeszédben „egy szomszédos állam illiberális nacionalista politikáját” tartják veszélyesnek.
Nyilvánosan felelős román politikus soha nem nevezte meg Magyarországot. Románia másik ellenségképe Oroszország, amelyet nevén is neveznek. Arról már nem is beszélve, hogy a reálpolitikától teljesen elrugaszkodva ott van a félelem egy magyar–orosz összefogástól. Ebbe a helyzetbe ágyazva kell értelmezni Marius Lazurca esetleges kinevezését az SIE élére.
Az egész történet arról szól, hogy Bukarest máig egy határrevízió lehetőségét látja az erdélyi magyarság meglétében.
Emlékezzünk csak vissza 2008-ra, amikor Koszovo, az egykori jugoszláviai tartomány amerikai és nyugat-európai segítséggel etnikai alapon kivált a szerb államból, és kikiáltotta függetlenségét. Ivan Gasparovic szlovák és Traian Basescu román elnök egymásnak adták a kilincset Belgrádban, hogy szolidaritásukról biztosítsák Boris Tadic szerb államfőt.
Trianon visszaköszön.
