Nógrádi György: Európa rendkívül nehéz helyzetbe kerül

– Az Egyesült Államok ismét rakétákat szállít Ukrajnának. Ez hogyan egyeztethető össze azzal a békefolyamattal, amit Donald Trump elindított?

– Egy: bejelentették, hogy a rakéták meghatározott hatótávolságúak, nagy hatótávolságú rakétákat nem kapnak. Kettő: csak olyan rakétákat szállítanak, amit az Európai Unió kifizet, tehát az Egyesült Államok semmiféle fegyvert nem ad ingyen. Három: az amerikai politika alapja, hogy kettő hetet ad az orosz-ukrán rendezésre, ha nem történik semmi, akkor több kimenetel lehetséges. A: különböző büntetőintézkedések Oroszországgal szemben. B: intézkedések Ukrajnával szemben. C: az Egyesült Államok kiszáll a folyamatból. JD Vance, Trump alelnöke elmondta, hogy ez a háború európai ügy, oldják meg az európaiak.

– A három lehetőség közül melyiket tartja a legvalószínűbbnek? Vagy mitől függ az, hogy a három lehetőség közül melyiket választja majd Trump?

– Az Egyesült Államok elnöke béke Nobel-díjat akar kapni. Ehhez az kell, hogy békét csináljon. Megcsinálta a békét India és Pakisztán, Ruanda és Kongó, valamint Azerbajdzsán és Örményország között. Ha viszont úgy érzi, hogy nem tudja ezt a békét megcsinálni az orosz-ukrán fronton, akkor vagy büntetőintézkedések jönnek, vagy az amerikai politika semlegességet hirdet – ekkor Európa rendkívül nehéz helyzetbe fog kerülni.

– Az elmúlt héten kiszivárgott egy adatbázis, amely szerint az ukránok 1,7 millió főt vesztettek, ebbe beleértve a halottakat, sebesülteket, eltűnteket is. Kijev természetesen azt mondja, hogy ez orosz dezinformáció. Önnek mi a véleménye?

– A kijevi politikusok ugyanúgy hazudnak, mint az oroszok. Egyébként tegnap, a függetlenségnapi ünnepségen rengeteg embert kiment tüntetni, csak az ukrán tévé nem mutatta. Körülbelül 70 ezer ember tűnt el a frontról, magyarul ennyien haltak meg, amit Ukrajna nem hajlandó elismerni. Teljesen új helyzetek vannak, Ukrajna nem tudja megnyerni a háborút. Nyugati adatok szerint januártól mostanáig 200 ezer ember szökött meg a frontról. Lehetetlen megmondani, hogy mennyi a halott Zelenszkij naponta mást mond, de egy biztos: ezt a háborút nem tudják megnyerni.

– Ritkán esik szó Latin-Amerikáról, pedig ott is forrnak az indulatok. Venezuelában elkezdődött a népi milíciának a mozgósítása. Mi történik az USA tágabb értelemben vett szomszédságában?

– Gyakorlatilag az Egyesült Államok a Monroe-elv meghirdetése óta abból indul ki, hogy Amerika az amerikaiaké. Kubánál lényegében elfogadták az orosz-kínai befolyást, de a többi helyen nem. Venezuela a világ egyik leggazdagabb kőolajforrásával rendelkező országa. Az amerikai embargó miatt teljesen elszigetelődött. Nagyon nehéz a helyzet. A választásokat nyugati megítélés szerint Maduro elnök elcsalta. Az Egyesült Államok Ronald Reagan alatt már beavatkozott Közép-Amerikában, és pillanatok alatt elfoglalt egy országot. Most ott tartunk, hogy bármely pillanatban az amerikai flotta kész Venezuelát szétverni. Túl nagy rizikó nincs, mert lesz orosz-kínai tiltakozás, de azon kívül semmi. Az USA nem akar a térségben baloldali rendszereket eltűrni. Az összes amerikai elnök közül kettőnek volt eddig eltérő Dél-Amerika politikája: Rooseveltnek és Kennedynek.