Ukrajna nálunk akar energiaválságot, mert hazánk ellenzi az EU-tagságát

Zelenszkijnek a lehető legrosszabbkor jött, hogy az olasz hatóságok Rimini közelében letartóztatták a német körözési listán szereplő Szerhij Kuznyecovot. A nemzetközi botránnyal fenyegető őrizetbe vétel ugyanis időben pont egybeesik azzal – most már nyugodtan kijelenthetjük –, hogy az ukránok rendszeresen támadják a Barátság orosz csővezetéket, amely létfontosságú kőolajat szállít Magyarországnak. Ez az ügy is nemzetközi botránnyal fenyegeti Ukrajnát.

A letartóztatott ukrán férfit azzal vádolják, hogy 2022. szeptember 26-án részt vett az Oroszországot és Németországot – az Északi-tenger felszíne alatt, Ukrajna elkerülésével – összekötő Északi Áramlat mindkét páros ágának felrobbantásában.

Mostanáig konkrétan nem lehetett tudni, hogy kik voltak az elkövetők, de már az első pillanattól kezdve Ukrajna a lehetséges gyanúsítottak között szerepelt. Kijevnek ugyanis alapvető érdeke fűződött ahhoz, hogy az akkor már hét hónapja tartó háború során megfossza Oroszországot az Északi Áramlat gázvezeték által generált jelentős bevételektől, illetve „levágja” európai szövetségeseit az orosz gázfüggőségről. Az ukrán hivatalos szervek tagadták, hogy bármi közük lenne az egész Európát sújtó terrortámadáshoz.

Nem lehet azonban elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy nem sokkal az Északi Áramlatot ért támadást követően, 2022 novemberében támadás érte a Török Áramlatot is. A gázvezeték Oroszországból – ugyancsak Ukrajna elkerülésével, a Fekete-tenger felszíne alatt – Törökország érintésével Görögországban lép be az EU területére, majd onnan Észak-Macedónián és Szerbián keresztül érkezik Magyarországra.

A terrortámadást, amely orosz területen történt, a biztonsági szervek megakadályozták. Négy orosz állampolgárt őrizetbe vettek, a házkutatás során kommunikációs eszközöket foglaltak le, amelyeken az ukrán különleges szolgálatoknál lévő kapcsolattartóval folytatott üzenetváltást és robbanószerkezetek összeszerelésére vonatkozó útmutatást találtak, valamint a merénylet helyének koordinátáit. Ezt követően az ukránok bizonyíthatóan még kétszer akarták a Török Áramlatot felrobbantani, utoljára idén január közepén, a Fekete-tenger vízfelszíne alatt támadó négy drónnal. A csővezetéket védő Ivan Khurs orosz hadihajó három drónt megsemmisített, a negyedik célt tévesztett.

Mindehhez tegyük hozzá, hogy Ukrajna már korábban bejelentette: nem fogja idén január 1-től meghosszabbítani az Oroszországból területén Magyarország és Szlovákia felé áthaladó gázvezetéken áramló energiahordozó tranzitszerződést.

Az EU tagállamainak nagy része – főleg azok, amelyek tengerparttal rendelkeznek – rátért az amerikai cseppfolyós gáz használatára, illetve a Norvégiából csővezetéken érkező földgázra. Ezzel kapcsolatban két probléma merül fel. Az egyik, hogy az óceánon történő szállításnak megvan a maga kockázata, vagyis az időjárásnak való kitettség gyakran bizonytalanná teszi a hajózást. A másik, hogy az amerikai cseppfolyós és a norvég gáz ára legalább négyszerese a csővezetéken szállított orosz gázénak.

Mindennek ellenére az európai partnerek kitartanak amellett, hogy legálisan nem vesznek orosz gázt. Ez viszont megváltoztatta Ukrajna céljait, különösen azok után, hogy Magyarország következetesen kitart amellett, hogy megvétózza Kijev uniós tagságát. A kijevi elképzelés nem más, mint az, hogy Ukrajna hazánkban energiaellátási gondokat okozzon, arra számítva, hogy ezzel csökkenni fog a kormánypártok népszerűsége, ami a jövő évi parlamenti választások eredményét is befolyásolhatja.

Ebben az összefüggésben kell értelmeznünk a Barátság kőolajvezeték elleni sorozatos támadásokat is. Nem lehet mást mondani, mint hogy a támadások célja: hazánkra és az ügyben igencsak érintett, renitenskedő Szlovákiára nyomást gyakoroljanak. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a jelenlegi támadás sokkal súlyosabb volt a korábbiaknál, ugyanis a drónok mellett ezúttal rakétákat is használtak.

Mit lehet erre mondani? Ez nem más, mint a polgári infrastruktúra elleni szabotázsakció, amelyet politikai fegyverként használnak.

Most térjünk vissza Szerhij Kuznyecov letartóztatásához. Amikor a rendőrök a 49 éves gyanúsítottat bilincsbe verve szállodája udvarán végigkísérték, felemelte kezét és három ujját mutatta. Ez az ukrán hadseregben győzelmet és összetartozást jelent. A jel a háromágú szigonyt, az ukrán állami címert szimbolizálja.

Ennek ellenére Kuznyecov elkövette azt a hibát, hogy a szállodába saját nevével jelentkezett be, ami lebukásához vezetett. A magabiztosság oka az lehetett, hogy az elmúlt években többször is járt külföldön, minden esetben a saját nevére kiállított útlevelét használta.

Az ukrán állam érintettsége az Északi Áramlat felrobbantásában más vonatkozásban is tetten érhető. A német ügyészség korábban köröztetett egy másik ukrán állampolgárt, aki Lengyelországban bujkált. A lengyel szervek, miután megkapták a körözési dokumentumot, valószínűleg értesítették erről az érintettet, akit egy ukrán diplomata sürgősen gépkocsival hazavitt.

Most Olaszországban azzal gyanúsítják, hogy ő szervezte azt a különleges búváregységet, amely felrobbantotta az Északi Áramlatot. Olasz források szerint a német nyomozók megállapították, hogy a szabotázst az Ukrajnához köthető Andromeda jachtról követték el. A jachton megtalálták a csővezetékeket megrongáló robbanóanyag maradványait. Ugyanezen források azt is tudni vélik, hogy az egész akciót az ukrán különleges műveleti erők volt parancsnoka szervezte. A missziót az ukrán fegyveres erők akkori főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij tábornok felügyelte.

Sok mindenre fény derülhet, olyan tényekre, amelyek alaposan megnehezítik Kijevnek Moszkvával való fegyverszüneti tárgyalásait.