Külföld
Egyedül képtelen ellensúlyozni a kínai hajógyártást az USA
Az Egyesült Államok részesedése a világ hajógyártásából mindössze 0,1százalék

Tammy Duckworth illinoisi és Andy Kim New Jersey-i demokrata szenátor vasárnap érkezett Szöulba, majd Japánba utaznak tovább, ahol a világ második és harmadik legnagyobb hajóépítőivel tárgyalnak. A cél: közös vállalatok létrehozása segédhajók építésére és javítására, amelyek az amerikai haditengerészet műveleteit támogatják az indo–csendes-óceáni térségben.
– Ma kevesebb kapacitással rendelkezünk, mint Irak 2003-as inváziója idején – mondta Duckworth az AP-nek. – Újjá kell építenünk a hajógyártást, mert a meglévő kapacitás elavult, drágán és lassan javítható – tette hozzá.
A Trump-adminisztráció közben 47 milliárd dollárt kért hajóépítésre a Pentagon éves költségvetésében. Az USA részesedése a világ hajógyártásából mindössze 0,1%, miközben Kína 53%-ot birtokol, Dél-Korea és Japán a második és harmadik helyen állnak.
A tárgyalások főként nem harci segédhajókra vonatkoznak – például üzemanyag- és ellátóhajókra –, amelyekből az amerikai flotta hiányt szenved. Duckworth hozzátette: akár az is elképzelhető, hogy amerikai hajókat a régióban javítsanak, így elkerülhető lenne, hogy éveket kelljen várni a tengerentúli dokkolásra.
A dél-koreai Hanwha Ocean idén már elvégezte az első amerikai hadihajó-javítást, miután 2024-ben szerződést kötött a haditengerészettel. Emellett a Hanwha tavaly megvásárolta a philadelphiai Philly Shipyardot.
Szöul a hónap elején 150 milliárd dolláros befektetést ajánlott fel az amerikai hajóépítő iparnak, Trump „Make American Shipbuilding Great Again” kezdeményezésének részeként.
Mindeközben Kína állami vállalatai egyesültek, létrehozva a világ legnagyobb hajóépítő konglomerátumát, amely az ország haditengerészeti zászlóshajóit – repülőgép-hordozóktól a nukleáris tengeralattjárókig – gyártja, és a globális piac 21,5%-át uralja.