Visszatérhet a kötelező sorkatonaság Németországban? – Törésponton a kormánykoalíció

A konzervatív Kereszténydemokraták (CDU) és a baloldali Szociáldemokraták (SPD) éles ellentétbe kerültek a kormánykoalíción belül a hamarosan bemutatandó új sorkatonai törvény, a Katonai Szolgálat Modernizációs Törvénye (MSMG) részleteit illetően. A javaslatot augusztus 27-én terjesztik a szövetségi kabinet elé.

Egyelőre Friedrich Merz kancellár igyekszik távol maradni a nyilvános vitától, de a CDU egyes magas rangú politikusai szeretnék őt is bevonni.

A tervezetet Boris Pistorius védelmi miniszter dolgozta ki, válaszul a Bundeswehr régóta fennálló személyzeti válságára – anélkül, hogy teljes mértékben visszavezetnék a 2011-ben felfüggesztett kötelező sorkatonaságot.

Az új rendszer szerint minden hadköteles férfit regisztrálnának és előzetes alkalmassági vizsgálatnak vetnének alá, de közülük csak egy válogatott csoportot hívnának be tényleges szolgálatra. A nők önkéntesen jelentkezhetnének.

A kormány célja, hogy évente mintegy 5000 új önkéntes katonát toborozzon, legfeljebb 23 hónapos szolgálati időre. A kötelező szolgálat csak akkor lépne életbe, ha azt a Bundestag külön határozatban jóváhagyná.

A konzervatívok szigorítanának

A CDU-nak ez nem elég. Ők olyan törvényt szeretnének, amely kötelező szolgálati évet ír elő – katonai és polgári alternatívákkal, például kórházi vagy iskolai munkával.

Ezen túlmenően elutasítják azt a szabályozást is, hogy a sorkötelezettség bevezetéséhez parlamenti szavazásra lenne szükség. Szerintük ez hátráltatná a válságokra való felkészülést.

„Ha a sorkötelezettséget csak kiélezett katonai válsághelyzetben aktiváljuk, akkor az már nem elrettentő eszköz, hanem csak reakció” – mondta Norbert Röttgen, a CDU kül- és biztonságpolitikai szakértője a WELT-nek. „Túl késő lenne, elveszítené a társadalmi támogatottságot és nem érné el valódi célját. Mit ér a sorkatona, ha a válság már bekövetkezett?”

Röttgen azzal vádolja Pistoriust – aki az SPD politikusa –, hogy csak az önkéntességre összpontosít, miközben hiányoznak a világos célkitűzések és az automatikus mechanizmus arra az esetre, ha nem lenne elég önkéntes jelentkező. „Ez így nem fog működni – kötelező módosításokra van szükség” – fogalmazott.

Hasonló véleményt fogalmaztak meg más CDU-s politikusok is. Több parlamenti tanácsadó a POLITICO-nak azt mondta: nem látják biztosítottnak, hogy a jelenlegi formájában a törvényjavaslat megkapná a szükséges politikai támogatást.

Július végén a koalíciós pártok vezetői zárt ajtók mögötti egyeztetést tartottak a törvény szövegének esetleges módosításáról. A CDU részéről Röttgen, Thomas Röwekamp (a Bundestag védelmi bizottságának elnöke) és Thomas Erndl (a védelmi munkacsoport vezetője) volt jelen. Az SPD-t Pistorius, Siemtje Möller frakcióvezető-helyettes, Andreas Schwarz költségvetési szakértő és Nils Schmid, a védelmi minisztérium parlamenti államtitkára képviselte.

Két konzervatív résztvevő szerint Pistorius frusztráltan reagált a CDU szigorító javaslataira, határozottan elutasítva azokat, és kiállt amellett, hogy a kötelező szolgálat bevezetéséről a Bundestagnak kell döntenie.

Andreas Schwarz a POLITICO-nak úgy fogalmazott: az SPD ragaszkodik ahhoz az alapelvhez, hogy a Bundeswehr „parlamenti hadsereg”, tehát nem a kormány, hanem a parlament jogosult dönteni a sorkötelezettség aktiválásáról.

„Ez a parlament döntése kell legyen” – mondta Schwarz. „Ha nem teljesülnek a toborzási célok és nő a fenyegetettség, akkor a parlamentnek kell lépnie, és szükség esetén szigorítania a törvényt.”

Kevés mozgástér maradt

Schwarz szerint az SPD önkéntes alapú modellje azokat célozza, akik valóban elkötelezettek a katonai szolgálat iránt, és nem kényszerből teljesítik azt. „Olyan embereket akarunk, akik ténylegesen szolgálni akarnak” – mondta. Az önkéntesek szerinte nagyobb eséllyel fejezik be a kiképzést és hosszabb szolgálatra is vállalkoznak. „Ha kényszerrel kezdünk, ellenállást váltunk ki” – tette hozzá. A cél az, hogy a szolgálat „olyan vonzó legyen, hogy kötelező intézkedések nélkül is elérjük a célokat”.

A CDU közben más politikai nyomásgyakorlási lehetőségeket is vizsgál. Két parlamenti bennfentes szerint Röttgen e-mailben jelezte a kancelláriaminiszternek, Thorsten Freinek – Friedrich Merz legközelebbi emberének –, hogy a frakció mit vár el a törvényjavaslattól.

A szűk határidő miatt, ha augusztus 27-ig nem sikerül megegyezésre jutni, a konzervatívoknak őszig kell várniuk, amikor a Bundestag plenáris ülésein és bizottsági tárgyalásain újra megnyílik a lehetőség a módosításra.

Röwekamp már készül erre az eshetőségre. A POLITICO berlini podcastjában úgy nyilatkozott: „Egyetlen törvény sem távozik a Bundestagból úgy, ahogy beérkezett. Van egy javaslatunk, és vannak módosításaink. Ha előtte nem sikerül egyezségre jutni, akkor a parlamenti egyeztetésben kell ezt elérni.”

Egy másik lehetőség a vita rendezésére a koalíciós bizottság, amelyben a pártok legfelső vezetői ülnek össze zárt ajtók mögött, hogy megoldják a politikai nézeteltéréseket. Az ott született döntések politikailag súlyosak, de jogilag nem kötelező érvényűek, amíg a teljes kormány vagy parlament jóvá nem hagyja őket.