Külföld
Óriási botrány fenyegeti az Európai Bizottságot
Valóra válhat Németország rémálma
Jelentős konfliktus van kialakulóban Berlin és Brüsszel között: az Európai Bizottság ugyanis hozzányúlt a német gazdaság szent tehenéhez: a takarékossághoz. A Politico beszámolója szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt javasolta, hogy a július 16-án bejelentett hét éves uniós költségvetési tervezet részeként bővítsék Brüsszel jogkörét, hogy nemzetközi befektetőktől több száz milliárd eurót vehessenek kölcsön, idézi a lapot a Mandiner.
Von der Leyennek meg kell ehhez küzdenie Németország és Hollandia heves ellenállásával, amely országok a közös adósságot az európai projekt létét fenyegető veszélynek tekintik.
„Nem lehetnek hitelfinanszírozású programok” – jelentette ki Günther Krichbaum német európai ügyekért felelős miniszter július elején a költségvetési javaslatra reagálva.
A takarékos politikát folytatók heves ellenállása miatt a közös adósság 2020-ig lekerült a napirendről, amikor a fővárosok vonakodva megadták Brüsszelnek a jogot, hogy EU-kötvényeket bocsásson ki, és támogatást nyújtson az országoknak a Covid-19-járvány gazdasági hatásainak kezelésére – azzal a szigorú feltétellel, hogy ez egyszeri intézkedés.
A bizottság legújabb javaslatát ügyes megoldásnak tartja arra, hogy költségvetése kevésbé függjön a vonakodó tagállamok hozzájárulásaitól, amelyek az EU legnagyobb bevételi forrását jelentik. A hitelek célja Ukrajna támogatása lenne. A cikk szerint az euró támogatói számára ez egy kulcsfontosságú lépés egy saját fiskális tűzerővel rendelkező szupranacionális szerv létrehozása felé.
A közös hitelfelvétel vonzó megoldás az olyan magas adóssággal rendelkező országok számára, mint Olaszország és Franciaország, mivel az EU-hitelek alacsonyabb kamatlábakat kínálnak, mintha saját nevükben vennének fel hitelt. A takarékos országok azonban ellenzik ezt, mivel ők felelnének bármely ország nemteljesítéséért – írta a Politico.
„A hitelek csak a jövőre hárítják át a pénzügyi terhet, így nem oldják meg a problémát, csak elhalasztják” – ismételte egy EU-diplomata a brüsszeli lapnak.
A költségvetési javaslat szerint az országok EU-hitelt kérhetnek, amelyet vissza kell fizetniük, ha kiadási terveik – amelyek főként a mezőgazdasági támogatásokat és a szegényebb régióknak juttatott kifizetéseket tartalmazzák – meghaladják az eredetileg elkülönített összegeket. Bár ez az ötlet szentségtörés a takarékos országok számára, a támogatók azzal érvelnek, hogy a hitelek nem járnak pénzügyi kockázattal, mivel „az EU történetében még soha nem fordult elő, hogy egy tagállam nem fizette vissza az EU-hitelt” – mondta egy magas rangú bizottsági tisztviselő.
