Nógrádi: Zelenszkij félóránként változtatja a véleményét

– Az alaszkai csúcs előtt Donald Trump európai vezetőkkel és Volodimir Zelenszkijjel is egyeztet. Képesek lehetnek befolyásolni az amerikai elnököt, és ezáltal az orosz–amerikai tárgyalás napirendjét?

– A válasz az, hogy az európai vezetés döntő részben azt akarja, hogy Ukrajnának ne kelljen területekről lemondania. Ugyanezt a nézetet képviseli Zelenszkij, aki minden egyes tárgyalásnál mást mond, tehát lehetetlen megmondani, hogy mi lesz a végső koncepció. Ott tartunk, hogy megpróbálják rávenni Trumpot, hogy ne kössön megállapodást Oroszországgal.

Megpróbálják azt elérni, hogy semmiféle területi kérdésről ne tárgyaljon. Nyilvánvalóan a Trump–Putyin tárgyaláson rengeteg dolog szóba fog kerülni. Az egyik a világpolitikai helyzet: az orosz–kínai kapcsolatok, Irán kérdése, a Közel-Kelet, és nagyon sok minden más. De nyilvánvaló mindkét fél alapvető célja az, hogy valamilyen módon megállapodjanak az orosz–ukrán háború jövőjéről. Zelenszkij azt mondta tegnap, hogy egy fegyverszünetért cserébe lemond bizonyos területekről, de ezt az álláspontját félóránként módosítja.

Máshogy fogalmazva a nyugat-európai országok döntő része fölsorakozott Zelenszkij mögé, meglátjuk, hogy ebből mi fog kisülni, de ma a világ abból indul ki, hogy bármi, és az ellenkezője is elképzelhető a csúcstalálkozón. Alaszka egyébként különleges helyszín. Korábban orosz terület volt. 1867-ben 7,2 millió dollárnyi aranyért vették meg az amerikaiak az akkori orosz vezetéstől.

Óriási botrány volt, mert sokan számon kérték rajtuk, hogy miért vett az USA egy ilyen drága jégszekrényt. Jelenleg viszont ez a világ egyik legfontosabb pontja.

– Az elmúlt napokban sokat lehetett hallani arról, hogy a Donyecki területen az oroszok áttörést értek el, és arról is, hogy mégsem. Szóval, áttörést értek el, vagy mégsem?

– A válasz az, hogy áttörték az ukrán védelmi vonalat, de azt látni kell, hogy a front minden pontján három ukrán védelmi vonal van. Az oroszok 11–12 kilométert mentek előre. Ez figyelemreméltó, de azt is látni kell, hogy nyilvánvalóan egy sikeres alaszkai csúcstalálkozó után ezek a támadások leállnak.

Az amerikai elképzelés az, hogy ahol ma a frontvonalak vannak, az legyen lényegében az országhatár. Az európai vezetés pedig azt mondja, hogy ad továbbra is pénzt és fegyvert Ukrajnának, csak ne kössön semmiféle kompromisszumot. Itt tartunk most, az összes többit meglátjuk.

– Nagyon érdekes, hogy a szíriai átmeneti kormány egyik minisztere nemrég Moszkvába látogatott, és a hírek szerint orosz katonai rendészeket kért az ország déli tartományaiba, amelyeket Izrael fenyegeti. Visszatérhet Oroszország Szíriába?

– Tegyük fel máshogy a kérdést: ki mit akar? A szír vezetés alapvető célja egy moszkvai úton mindig az, hogy megtudja, mi van Aszaddal, és az oroszok hogy állnak a régi és az új rezsimhez.

Kettő: minden, ami Szíriában van, az érinti Törökországot is, mivel a török vezetés mindenben támogatta a mai szír vezetést a hatalom megszerzésében.

Három: van egy rendkívül feszült helyzet Szíria és Izrael közt. Ennek egyik állomása, amiről rendszeresen beszélünk, a Golán-fennsík, és egyelőre úgy néz ki, hogy az izraeliek kihasználják a katonai fölényüket, a szírek pedig szeretnének egy békés átmenetet, és elfogadnak kompromisszumokat.

Négy: fönt északon, Szíria északnyugati részén, a Földközi-tenger partján volt Oroszország egyik legfontosabb haditengerészeti központja és légibázisa. Most arról folyik a tárgyalás, hogy ezt a bázist megtarthatják-e az oroszok, és ha igen, milyen feltételekkel. Itt át kell látni, hogy a török politika meghatározó, de a szír vezetés szeretne valahogy Oroszországgal is zöldágra vergődni.