Még mindig sok a nyitott kérdés a Trump-Putyin találkozó részleteiről

Hétfőig még nem jelentették be a csúcstalálkozó helyszínét. A kormányzati tisztviselők továbbra is Alaszkába tartottak – amelyet Washington és Moszkva központi fekvése miatt választottak ki –, hogy felmérjék, pontosan hol találkozik az amerikai és az orosz elnök.

A tisztviselők azon is dolgoztak, hogy tisztázzák a két férfi várható megbeszélésének részleteit, amely Trump reményei szerint jelentős előrelépést hozhat az ukrajnai háború befejezése felé.

A csúcstalálkozót övező bizonytalanság a hét elején rávilágított Trump aggályaira a Putyinnal való kapcsolatát illetően.

„A jövő péntek fontos lesz, mert próbára teszi majd Putyint, hogy mennyire gondolja komolyan ennek a szörnyű háborúnak a végét” – mondta Mark Rutte, a NATO főtitkára, aki szoros partnerséget alakított ki Trumppal, vasárnap az ABC-n.

Trump négyszemközt azt mondta tanácsadóinak, hogy a háború befejezésére irányuló minden kísérlet megéri az erőfeszítést, még akkor is, ha végül nem sikerül. Arra sürgette csapatát, hogy rendkívüli gyorsasággal szervezzék meg a heti találkozót; a magas rangú csúcstalálkozók megtervezése jellemzően heteket vagy hónapokat vesz igénybe, különösen olyan ellenfelekkel, mint Oroszország.

Számos kérdőjel merül fel az előkészületek körül.

Az egyik kérdés, hogy meghívják-e Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Trump múlt heti bejelentésekor nem említették őt. A Fehér Ház nem zárta ki, hogy Alaszkába meghívják, de a tisztviselők azt mondták, hogy elsődleges céljuk a Trump-Putyin négyszemközti találkozó megszervezése.

„Ha úgy gondolja, hogy Zelenszkij meghívása a legjobb forgatókönyv, akkor azt fogja tenni” – mondta Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete Dana Bashnek a CNN „State of the Union” című műsorában. „A találkozó pénteken lesz. Van idő meghozni ezt a döntést.”

Zelenszkij hétfőn figyelmeztetett, hogy a Moszkvának tett engedmények nem fogják meggyőzni az országot az ukrajnai harcok leállításáról, és „erősebb globális nyomás” nehezített Oroszországra. Hangsúlyozta, hogy Moszkva kevés jelét mutatja annak, hogy lelassítaná a kampányát.

„Egy újabb hét ért véget anélkül, hogy Oroszország bármilyen kísérletet tett volna arra, hogy eleget tegyen a világ számos követelésének és megállítsa a gyilkosságokat” – mondta Zelenszkij az X-en.

„Oroszország elhúzza a háborút, ezért erősebb globális nyomást érdemel. Oroszország nem hajlandó leállítani a gyilkosságokat, ezért semmilyen jutalmat vagy juttatást nem kaphat. És ez nem csupán erkölcsi álláspont – ez racionálitás. Az engedmények nem győzik meg a gyilkost” – tette hozzá.

Ukrán tisztviselők világossá tették, hogy Zelenszkij kész Alaszkába utazni, ha Trump meghívja. De azt is elismerték, hogy sok múlik azon, hogyan alakul a Trump-Putyin találkozó.

„Megmutattuk, hogy készen áll bárhová odamenni a béke érdekében. Tehát, ha szükséges, Zelenszkij elnök természetesen jelen lesz a találkozókon. Nagyon nyíltak voltunk ezzel kapcsolatban, de majd meglátjuk, hogyan alakul” – mondta Oksana Markarova, Ukrajna amerikai nagykövete a CBS-nek.

Egy másik kérdés az volt, hogy pontosan mit tett le Putyin az asztalra a múlt heti, Trump megbízottjával, Steve Witkoff-fal folytatott találkozóján, hogy meggyőzze az Egyesült Államokat arról, hogy eljött az ideje a vezetők közötti találkozónak. Bár javaslatának pontos részletei továbbra is homályosak voltak, egyértelmű volt, hogy az ukránok részéről a jelentős földengedmények központi szerepet kapnak majd a tervében.

Mindkét fronton az európai vezetők izgatottan várták az Egyesült Államok további részleteit. Úgy értelmezik, hogy Putyin terve Moszkva ellenőrzése alá vonná Ukrajna teljes keleti Donbász régióját, amelyet részben Oroszország is megszáll. A Putyin célkeresztjében álló másik két régió, Herszon és Zaporizzsja sorsa továbbra sem világos, akárcsak az amerikai biztonsági garanciák státusza a jövőben.

A szombati angol vidéki találkozón J. D. Vance alelnök hallgatta, amint több nagyobb európai nemzet nemzetbiztonsági tanácsadója ismertette azokat a paramétereket, amelyeket szerintük be kell tartani a Putyinnal folytatott béketárgyalások során.

Listájuk élén a tűzszünet fontossága állt, mielőtt bármilyen további ötletet megvitatnának – ezt a feltételt Putyin a múltban többször is elutasította.

Az európaiak a viszonosság elvét szorgalmazták a földi engedmények tekintetében, kijelentve, hogy ha Ukrajna átengedi a területet a keleti Donbász régióban, Oroszországnak is vissza kell vonnia megszállását Ukrajna más részein.

Talán a legsürgetőbb azonban a vezetők azt mondták, hogy magának Ukrajnának kell részt vennie a jövőjéről szóló tárgyalásokban.

Egy amerikai tisztviselő azt mondta, hogy a brit külügyminiszter impozáns rezidenciáján tartott találkozó „jelentős előrelépést” eredményezett. Két európai tisztviselő azt mondta, úgy érezték, Vance fogékony volt a nézőpontjaikra, és aktívan foglalkoztak az ötleteikkel.

Zelenszkij később úgy értékelte, hogy szerinte az Egyesült Államok meghallgatta őket.

„Meghallgatják az érveinket” – mondta esti beszédében.

Miután szombaton golfozott egy kört Trumppal, Lindsey Graham szenátor azt mondta, hogy ő is azt szeretné, ha Ukrajna részt venne a béketárgyalásokon.

„Remélem, hogy Zelenszkij részese lehet a folyamatnak. Ezt a Fehér Házra bízom” – mondta a dél-karolinai republikánus politikus az NBC-nek. „De teljes mértékben megbízom abban, hogy az elnök erős pozícióból fog Putyinnal tárgyalni, és hogy Európa és Ukrajna igényeit figyelembe véve fog tisztességesen lezárni ezt a háborút”.

Friedrich Merz német kancellár, aki azt mondta, hogy vasárnap tervezi a tárgyalást Trumppal, megerősítette az európai álláspontot, miszerint az ukrán területtel kapcsolatos bármilyen megbeszélésnek Ukrajnát és Európát is be kell vonnia.

„Reméljük és feltételezzük, hogy Ukrajna kormánya, Zelenszkij elnök, részt vesz ezen a találkozón” – mondta Merz az ARD német közszolgálati műsorszolgáltatónak adott interjújában, majd hozzátette: „Nem fogadhatjuk el, hogy Oroszország és Amerika közötti területi kérdéseket az európaiak és ukránok feje fölött vitassák meg, vagy akár eldöntsék.”

Mielőtt Vance Angliába utazott volna, és bejelentették volna az alaszkai csúcstalálkozót, az alelnök a Fox Newsnak adott interjújában elismerte, hogy valószínűtlen, hogy a konfliktus bármelyik fele teljesen elégedett lenne a béketárgyalások végkifejlődésével – írja a CNN.

„Ez senkit sem fog igazán boldoggá tenni” – mondta a „Sunday Morning Futures” című műsorban. „Végső soron valószínűleg mind az oroszok, mind az ukránok elégedetlenek lesznek vele. De nem hiszem, hogy Donald J. Trump vezetése nélkül le lehet ülni és lefolytatni ezeket a tárgyalásokat”.