Külföld
Megszorítások Franciaországban
Másodpercenként ötezer euróval növekszik az államadósság
A múlt hónapban bejelentett 43,8 milliárd euró (több mint 17 ezer milliárd forint) hiánycsökkentő program célja a tavalyi, a GDP 5,8%-át kitevő költségvetési hiány csökkentése, amely közel duplája az EU 3%-os határértékének. Bayrou riasztó hangot ütött meg, hangsúlyozva, hogy az adósságterhek „halálos veszélyt” jelentenek, és ragaszkodott ahhoz, hogy most már elkerülhetetlenek a szigorú intézkedések.
A kedden közzétett YouTube-videóban megpróbálta meggyőzni a közvéleményt, hogy a tervezett költségvetési megszorítások elengedhetetlenek a teljes pénzügyi válság elkerüléséhez.
„Adósságunk 3,4 ezer milliárd euró, ami olyan hatalmas összeg, hogy nehéz elképzelni” – jelentette ki, és figyelmeztetett, hogy ha nem történik semmi, 2029-re csak a kamatfizetések önmagukban is elérhetik az évi 100 milliárd eurót.
A javaslatok között szerepel két ünnepnap eltörlése a termelékenység növelése érdekében, a közszféra létszámának csökkentése, valamint a jóléti ellátások és nyugdíjak teljes befagyasztása, amelyek általában az inflációhoz vannak indexálva. A terv heves reakciókat váltott ki, a baloldali pártok azzal vádolták a kormányt, hogy a szociális jólét helyett a katonai kiadásokat részesíti előnyben. Jean-Luc Melenchon, a La France Insoumise vezetője Bayrou lemondását követelte, mondván, hogy „ezeket az igazságtalanságokat többé nem lehet tolerálni”.
Nyugdíjra nincs, de a hadseregnek és Ukrajnának lesz pénz
Franciaország katonai költségvetése 2027-re 64 milliárd euróra emelkedik, ami a 2017-es szint kétszerese. Emmanuel Macron elnök további 6,5 milliárd eurót ígért a következő két évre, hivatkozva az európai biztonságot fenyegető növekvő veszélyekre. Egy nemrégiben készült védelmi jelentés arra figyelmeztetett, hogy 2030-ig „nagy háború” törhet ki, és Moszkvát jósolja a legnagyobb fenyegetések közé. A Kreml elutasította azokat az állításokat, miszerint támadást tervezne a Nyugat ellen, és azzal vádolta a NATO-t, hogy Oroszországot ürügyként használja a katonai kiadások igazolására és a belpolitikai válság leplezésére.
Bayrou, aki nyolc bizalmatlansági indítványt élt túl, októberben, a költségvetés beterjesztése előtt parlamenti támogatásra szorul javaslataihoz. A jobboldali Nemzeti Tömörülés párt elutasította a tervet, és új szavazást követel a kormányról – adta hírül az oroszhirek.hu.
Az Elabe közvélemény-kutató intézet július 31-én közzétett felmérése szerint a francia lakosság mindössze 12%-a bízik Bayrou-ban – ez a legalacsonyabb arány, amióta decemberben miniszterelnök lett.
