Külföld
Latorcai János: A békéhez egyenlőség is kell
A fegyveres konfliktusok mellett a társadalmi igazságtalanságok is jelenthetnek veszélyt

Latorcai János elmondta: a rendezvény az Interparlamentáris Unió keretein belül zajlik, az első ilyen tanácskozást 2000-ben rendezték, és ez a mostani a hatodik alkalom, hogy találkoznak.
Az Interparlamentáris Uniónak 181 ország a tagja és közel ötven ezer parlamenti képviselő közös fóruma. A mostani tanácskozásra 103 házelnök, 39 parlamenti alelnök érkezett 116 országból, hat társult országból és 14 megfigyelő államból. A világkonferencia napirendjén a „felbolydult” világrend és a béke, a prosperitás szerepelt központi témaként, illetve szóba kerültek az innovációval összefüggő témák is.
A magyar parlament alelnöke kiemelte: alapvetésként hangzott el, hogy „felbolydult világunk rendje recseg és ropog”. A nemzetközi intézmények iránt egyre csökken a bizalom, a migráció, a klímaváltozás egyre kezelhetetlenebbé válik, a multilateriális intézmények többségénél megrekedtek a reformok, a nemzetközi szerződések egyre gyengébben biztosítják a békét – sorolta.
Voltak, akik arra az álláspontra helyezkedtek, hogy egyes államok szuverenitásának túlzott előtérbe kerülése okoz nemzetközi szinten számos problémát, míg mások arra figyelmeztettek, hogy épp a blokkokra épülő új világrend kialakulása jelent gondot – közölte.
„A mi véleményünk szerint a békére és a prosperitásra a még megmaradt állami szuverenitás nem jelent különösebb veszélyt, sokkal nagyobb problémának látjuk a nemzetközi intézmények átpolitizálódását és az intézményi reformfolyamatok megakadását” – mutatott rá Latorcai János.
A résztvevők hitet tettek amellett, hogy az ENSZ-re szükség van, és eredeti céljainak megfelelően ma is a békére és az emberiség együttműködésére kell törekednie. Ugyanakkor mindenki hangsúlyozta, hogy az Interparlamentáris Uniónak – mint az ENSZ parlamenti dimenziójának – döntő szerepet kell vállalnia a reformok kialakításában és közvetítésében a tagállami parlamentek felé – közölte.
Latorcai János elmondta, három ponton tettek javaslatot a zárónyilatkozat módosítására. Az első az volt, hogy az illegális migráció semmiféleképpen nem követendő út, erre azonban „nem volt vevő” az előkészítő bizottság.
A másik javaslat a sokszínűség értelmezését érintette. A multilateralizmus nagyon fontos, de ez önmagában nem jelenti csak a sokszínűséget, és nagyon sokszor a nemi sokszínűség kivetítését lehetett észrevenni a szövegben, ezért pontosítást javasoltak – tette hozzá.
A harmadik javaslat egyértelmű siker volt és be is került a zárónyilatkozatba: XIV. Leó pápa a közelmúltban a vallások közötti párbeszédről szóló világkonferencián arról beszélt, hogy nincs idő a töprengésre, most van itt az ideje a párbeszédnek és hídépítésnek, mert ha ezt elmulasztják, nem lehet tudni, mi vár az emberiségre. Fel kell hívni a politikusok figyelmét, hogy a közjó és az igazságosság garantálására alapvető szükség van, enélkül nem lehet jövőt építeni. A békét nemcsak a fegyveres konfliktusok, hanem a társadalmi igazságtalanságok is veszélyeztetik, ezek megszüntetése is rendkívül fontos, mert nagy tömegeket érinthetnek – mondta a kereszténydemokrata politikus.