Külföld
„Az a hadsereg marad életben, amelyik mélyebbre ás”
Nem jött be az offenzíva, az ukrán hadsereg stratégiát váltott
A munkálatok kétségtelenül hasznosak, de kérdéses, hogy az idő rövidsége és a kivitelezési nehézségek mekkora mozgásteret hagynak az ukránok számára.
A munkálatokat koordináló egyik katonai mérnök, Oleh Rezunenko ezredes, így fogalmazott:
„Az a hadsereg marad életben, amelyik mélyebbre ás”
Az általa vezetett 23. műszaki dandár a Harkivtól Zaporizzsjáig húzódó védelmi szakaszon dolgozik, napi szinten orosz drónok célkeresztjében. Munkájuk nemcsak a fizikai erőfeszítés miatt megerőltető, hanem a folyamatos dróntámadások miatt is:
”Ahogy elengeded magad, egyből pórul jársz” – nyilatkozta sokatmondóan a munkálatokban részt vevő egyik katona.
Ez a stratégia éles váltás a 2023-as ukrán haditervekhez képest, amikor az ország még offenzívában gondolkodott, és a nyugati fegyverszállítmányokra építve próbálta áttörni az orosz védvonalakat.
Akkor a nyári ellentámadás éppen azért akadt el, mert az ukrán csapatok mélységben kiépített orosz védelmi rétegekbe – tankárkokba, aknamezőkbe és lövészárokrendszerekbe – ütköztek, amelyeket nem tudtak áttörni.
Azóta a hangsúly a védekezésre helyeződött át, ám az eddigi, gyakran kapkodva, szakszerűtlenül és rossz helyszínekre telepített védelmi vonalak nem voltak elegendők az orosz előrenyomulás megállítására.
Új megközelítés
A jelenlegi koncepció három védelmi vonalra épül:
- az elsőt a frontkatonák alakítják ki,
- a másodikat katonai mérnökök,
- a harmadikat pedig a regionális hatóságok és a területvédelmi erők.
Ezek a vonalak településeket vesznek körül, és igyekeznek biztosítani az utánpótlási útvonalakat, valamint a visszavonulás lehetőségét.
„Tanulmányozzuk az ellenség taktikáját, és ehhez igazítjuk az erődítéseinket” – árulta el Serhij Aborin, a dandár vezérkari főnöke.
2024-ben az ukrán állam több mint 1,1 milliárd dollárt különített el az erődítések kiépítésére, de a tényleges költségek ennél jóval magasabbak lehetnek. A Zaporizzsja megyei kormányzó, Ivan Fedorov szerint „minden elérhető forrást mozgósítanak”, de így is jelentős a lemaradás, különösen az északi fronton, ahol tavasszal az orosz erők több helyen is áttörték a gyengén védett határszakaszt.
A friss stratégia kialakítását a drónháború térnyerése is meghatározza:
Ma már nem a hosszú, nyílt lövészárkok a leghatékonyabbak, hanem a mélyen kiépített, fedett állások, amelyeket kis egységek – drónpilóták, megfigyelők, rajparancsnokok – számára terveztek.
A hagyományos védelmi eszközök, mint a betonból készült „sárkányfogak”, a szögesdrót és a rejtett fémhuzalok továbbra is kulcsszerepet játszanak a védelemben. Az orosz egységek gyakran könnyű járművekkel vagy motorkerékpárokkal próbálnak áttörni – nem mindig páncélos hadosztályokkal –, de utóbbiakkal is számolni kell – írja a Mandiner a Wall Streat Journal-ra hivatkozva.
Aggodalomra ad okot azonban, hogy – akárcsak korábban – most is közvetlenül a front mögött, gyakran csupán néhány kilométerre az aktív harcoktól próbálják kiépíteni a védelmi zónákat. Ez a megközelítés továbbra is azt a veszélyt hordozza magában, hogy az orosz erők gyorsabban haladnak előre, mint ahogy az ukrán erődítések elkészülnek.
