A Közel-Keleten is Donald Trump a béke neve

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának közel-keleti helyzettel foglalkozó nyílt vitáját megelőzően kiemelte, hogy Ukrajnához hasonlóan a Közel-Keleten is Donald Trump a béke neve.

Emlékeztetett, hogy az amerikai elnök az első ciklusában tető alá hozta az Ábrahám-megállapodásokat, amelyek keretében Izrael több arab országgal is normalizálta a kapcsolatait hosszú évtizedek sikertelen béketörekvései után.

„Azt gondolom, hogy a Közel-Keleten a hosszú távú, fenntartható, nyugodt, békés élethez az Ábrahám-megállapodások felújításán és azok kiterjesztésén keresztül vezet az út” – vélekedett.

„Ez nekünk azért is nagyon fontos, mert a Közel-Kelet biztonsága nagymértékben meghatározza Közép-Európa biztonságát. Ha a Közel-Keleten nincs biztonság, akkor az Európába tartó migrációs hullámok mindig felerősödnek. Most azt látjuk, hogy ezek a migrációs hullámok leginkább a szárazföldi útvonalon érkeznek, tehát Magyarországot közvetlenül is fenyegetik” – tette hozzá.

Szijjártó Péter ezt követően kifejtette, hogy a közel-keleti béke azért is fontos a kormány számára, mert Magyarország keresztény államként felelősséget érez a nehéz helyzetű, üldözött, támadásoknak kitett keresztény közösségek iránt.

Aláhúzta, hogy a kormány már körülbelül 30 milliárd forint értékben nyújtott támogatást a közel-keleti keresztény közösségek számára, így például a katolikus egyház humanitárius és szociális programjaihoz is hozzájárultak a Gázai övezetben.

Illetve leszögezte, hogy Magyarország a lehető leghatározottabban támogatja mind a tűzszüneti, mind a túszmegállapodást a Közel-Keleten, hiszen ezek elhoznák a nyugodtabb élet lehetőségét a térségben élők számára, s megnyitnák a lehetőséget a remélhetőleg még életben lévő magyar túsz hazajutására. „Egy magyar túsz még mindig a Hamász fogságában van, ezért is követeljük természetesen a túszok azonnali és minden feltétel nélküli szabadon engedését” – mondta.

A miniszter végül arra is kitért, hogy az ENSZ különböző fórumai mellett gazdasági tárgyalásai is lesznek, illetve kétoldalú találkozót fog folytatni többek között a szaúdi gazdasági miniszterrel és a nemek közti egyenlőségért felelős szerb miniszterrel is.

Előbbi kapcsán leszögezte, hogy mivel az Európai Uniónak mostanáig nem sikerült szabadkereskedelmi egyezményt kötnie az Öböl Menti Együttműködési Tanáccsal, inkább egyesével kellene erről tárgyalni a térség országaival, hogy mielőbb megállapodásra lehessen jutni, ugyanis az együttműködés rendkívül fontos ezen szereplőkkel.

Utóbbiról szólva pedig rámutatott, hogy Magyarország az EU nyugat-balkáni irányú bővítését továbbra is határozottan támogatja. „Azt szeretnénk, ha az Európai Unió olyan országokat venne fel a soraiba, akik nem a háborút hozzák be, hanem a fejlődést gyorsítják fel (…) Szerbia segítené az Európai Unió gazdasági fejlődését, Ukrajna meg a háborút hozná be” – összegzett.

Közép-Európának normális körülmények között a legboldogabb térségek közé kellene tartoznia, az ukrajnai háború azonban súlyos kihatással van a régió országaira, a magyar kormány ezért azon dolgozik, hogy a világ újra jobb és biztonságosabb hely legyen – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban.

„A világ olyan részéről jövök, amelynek normális körülmények között a világ legboldogabb részei közé kellene tartoznia (...) Sem Magyarország, sem a magyar nép nem felelős ezért a háborúért. Bár ez nem a mi háborúnk, több mint három éve fizetjük az árát a meredeken emelkedő energia- és élelmiszerárak, a háborús infláció formájában” – hangsúlyozta. „Ennek ellenére ragaszkodunk ahhoz, hogy a magyar nép számára megőrizzük Európa legalacsonyabb rezsiköltségeit. Sokat áldoztunk az infláció megfékezésért, s elkötelezettek vagyunk a magyar emberek biztonságának megóvása iránt. Így teljes mértékben elkötelezettek vagyunk amellett, hogy elkerüljük Magyarország belesodródását ebbe a háborúba” – tette hozzá.