Újabb menekülthullám fenyegeti Európát

Irán január óta csaknem másfél millió afgánt küldött haza. A kitoloncoltak nyomorúságos körülmények között, létbizonytalanságban és zsúfolt táborokban tengődnek, miközben maga Afganisztán lakosságának fele is mélyszegénységben él. Az afgán gazdaság az összeomlás szélén áll. A válság súlyosbodása nemcsak a térséget, hanem Európát is fenyegeti, ahol a migrációs nyomás miatt egyre több ország szigorítja belépést.

Irán január óta több mint 1,4 millió afgánt deportált, a legújabb hullámban napi 20 ezer menekültet küldenek vissza Afganisztánba. A hazatérők létbizonytalanságban és zsúfolt menekülttáborokban kénytelenek túlélni. A szakértők szerint azonnali beavatkozásra van szükség, hogy ne súlyosbodjon a válság.

Azokat az afgánokat, akiket Iránból kényszerrel visszaküldenek Afganisztánba, egy bizonytalan jövő várja, egy olyan országban, ahol súlyos szegénység és a nők és lányok jogainak korlátozása jellemző. A kitoloncolt családok közül sokan elvesztették lakásukat és minden megtakarításukat. Afganisztán pedig – ahol a 41 milliós lakosság több mint fele már most is humanitárius segítségre szorul – nem képes megbirkózni az újabb milliós tömeggel.

Az iráni tömeges kiutasítások fenyegetést jelentenek Afganisztán gazdaságára is, mivel az iráni rokonoktól érkező hazautalások hirtelen megszűntek.

A lap úgy tudja, hogy hivatalos és állami médiumok szerint Izrael és az Egyesült Államok afgánokat toborzott terrortámadásokra, katonai létesítmények elfoglalására és drónok építésére. Ez is áll a nagyszabású kitoloncolási művelet mögött. Még azok az afgánok is, akiknek volt hivatalos tartózkodási engedélyük, arról számoltak be, hogy a hatóság emberei széttépték az okmányaikat, és deportálták őket.

Mint ismert, Izrael júniusban nagyszabású katonai műveletet hajtott végre Iránban, amely sikerét főképp az adta, hogy a siíta állam területéről is indították támadást.

Afganisztán 35 új menekülttábor létesítését tervezi, miközben maga az ország is egyre gyengébb lábakon áll. Jogvédők arra figyelmeztetnek, hogy a nemzetközi támogatás hiánya tovább növeli Afganisztán instabilitását, a nőket és a gyerekeket pedig még sebezhetőbbé teszi.

Európa is megérzi a közel-keleti válságot a menekülthullámon keresztül

Németország és szomszédai sorra vezetik be az ideiglenes határellenőrzéseket a migrációs nyomásra hivatkozva. A migránsválság közlekedési káoszt, gazdasági visszaesést és társadalmi feszültségeket okoz főként a határ menti térségekben. Németország, Ausztria és Lengyelország is egyre szigorúbban ellenőrzi az érkezőket, hogy kiszűrje a menekültek között elvegyülő terroristákat és a gazdasági migránsokat.