Külföld

Peszkov szerint az európai államok politikája miatt feszült a helyzet a Baltikumban

"Oroszország „határozottan megvédi” érdekeit a balti-tengeri térségben"

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője július 14-én, reagált Észtország közelmúltbeli, HIMARS rakéta-sorozatvetőkkel végrehajtott balti-tengeri tesztjére. A szóvivő szerint a feszültséget az európai partmenti államok agresszív politikája okozza.

Peszkov szerint az európai államok politikája miatt feszült a helyzet a Baltikumban
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hansúlyozta, hogy az európai partmenti államok agresszív politikája feszültséget okoz
Fotó: AFP/Anadolu/Sefa Karacan

„A balti-tengeri régió feszült az európai partmenti államok agresszív politikája miatt. Oroszország határozottan szándékozik megvédeni legitim érdekeit ebben a régióban” – mondta Peszkov egy sajtótájékoztatón. „Az a tény, hogy sok ország provokatív akciókat folytat ott, nyilvánvaló valóság.”, számol be a Kyiv Independent.

Peszkov megjegyzései azután hangzottak el, hogy Észtország július 11-én első alkalommal vetett be HIMARS rendszereket szimulált tengeri célpontok ellen a Balti-tengeren. Tallinn 2025 áprilisában kapott hat indítóegységet egy szélesebb körű regionális újrafegyverkezési program részeként, amelyet Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója váltott ki.

Az amerikai gyártmányú rendszerek, amelyeket Ukrajna is kiterjedten használ az orosz erők ellen, hatótávolsága elérheti a 300 kilométert, ami potenciálisan Oroszország Leningrádi területének egyes részeit is elérhetővé teszi.

Más balti nemzetek is követik a példát. Litvánia nyolc HIMARS rendszert rendelt, amelyek szállítása várhatóan idén kezdődik, míg Lettország hat indítóegység és ATACMS rakéták 2027-ig történő beszerzéséről írt alá megállapodást az Egyesült Államokkal.

A balti államok – Észtország, Lettország és Litvánia – mind NATO-tagok, és határosak Oroszországgal vagy annak kalinyingrádi exklávéjával. Moszkva többször is figyelmeztetett a NATO növekvő katonai jelenlétére a régióban, azt biztonsági fenyegetésként beállítva.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztetett, hogy ha nem sikerül megállítani az orosz agressziót Ukrajnában, az a NATO területének közvetlen megtámadásához és egy szélesebb európai háború kirobbanásához vezethet. A feszültség a NATO és Oroszország között tovább nőtt, miután a Kreml elutasította a tűzszüneti javaslatokat és egyre agresszívabb magatartást tanúsít, beleértve az Ukrajnán túli katonai műveletek kiterjesztésével való fenyegetést is. Nyugati hírszerző ügynökségek és tisztviselők többször is figyelmeztettek, hogy Oroszország a következő öt éven belül katonai fenyegetést jelenthet a NATO-szövetségesekre.

Kapcsolódó írásaink