Külföld
Háború a láthatáron: Feszül a húr Kína és az EU között
Brüsszel és Peking egymásnak feszültek – vámok, megtorlások és bizalmatlanság uralja a kapcsolatot

Az egymás kereskedelmi gyakorlatival kapcsolatos vádak és vizsgálatok régóta meghatározóak az EU–Kína viszonyában, mivel mindkét oldalon aggály merül fel azzal kapcsolatban, hogy a hazai piacokra milyen hatással vannak a versenyképes importtermékek.
Az elmúlt hetekben az EU korlátozásokat vezetett be a kínai vállalatok részvételére az egészségügyi közbeszerzéseken – amire Peking gyorsan reagált hasonló termékeket érintő behozatali korlátozásokkal. Emellett július elején életbe léptek a már régóta kilátásba helyezett kínai vámtarifák az EU-ból származó brandy-re – és mindkét fél intenzívebb kritikai hangot ütött meg.
Összességében az EU–Kína kereskedelmi kapcsolatai „igen gyengék” – fogalmazott Marc Julienne, az Ifri (Francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézete) Ázsiai Központjának igazgatója.
„A korábban mindkét fél számára nagy lehetőségeket rejtő viszony mára már inkább kockázatokkal, semmint előnyökkel jár” – mondta a CNBC-nek a héten.
Mérgezett viszony
Grzegorz Stec, a Mercator Institute for China Studies vezető elemzője szerint az EU és Kína viszonyát számos gazdasági érdekütközés és az iparpolitikai súrlódások terhelik.
„Az EU és Kína kereskedelmi és iparpolitikai pályái nagyrészt ütköznek” – magyarázta Stec a CNBC-nek. Fő feszültségi pontok az ún. „túltermelés” (overcapacity) és az átterelődő kereskedelem az EU felé.
„Peking egyre sürgetőbb exportkényszerében ellentét áll az EU igényével, hogy megvédje saját ipari kapacitását.”
A kínai gazdaság jelenleg a termelés és a kereslet közötti szakadékkal küzd. Emellett a lassuló növekedés és a globális piaci feszültségek negatívan érintik az exportot, amely korábban a gazdaság egyik húzóereje volt.
Julienne az Ifri részéről további problémákat is felvetett: a Kínában működő külföldi cégek egyre nehezebb helyzetét, az EU kereskedelmi hiányának növekedését, valamint Peking kereskedelmi eszközzé való „fegyverkezését” – mint amilyen a brandy‑vám bevezetése volt.
Az amerikai vámháború hatása az EU–Kína viszonyra
Donald Trump volt amerikai elnök vámpolitikája lehetőséget nyújthatott volna az EU–Kína kapcsolat javítására – véli Julienne az Ifri‑tól.
„Ez pozitív hatással lehetett volna a kétoldalú viszonyra abban az értelemben, hogy – Amerikai gazdasági nyomás alatt – az EU és Kína elvileg tárgyalásra és kompromisszumra lett volna esélyes, hogy erősítsék kereskedelmi viszonyukat az amerikai vámháború közepette.”
Eddig azonban ez elmaradt.
Jean‑Marc Fenet, az ESSEC Geopolitikai és Üzleti Intézetének vezető kutatója szerint az ok az lehet, hogy
„Peking úgy érzi, hogy eddig sikeresen harcolt a Washingtonnal folytatott kereskedelmi vita során – ezért most kevésbé szükséges a közös fellépés az EU-val.”
Valójában inkább az a félelem él Pekingben, hogy az EU csatlakozhat az amerikai, Kína-ellenes vonalhoz a tárgyalások során – tette hozzá Fenet.
Júniusban Kína és az Egyesült Államok keretmegállapodást erősített meg a kereskedelmi viszonyról, beleértve a vitatott ritkaföldfémek és technológiai szektor kérdéseit is. Kína korábban exportkorlátozásokat vezetett be néhány ritkaföldfémre és mágnesre – különösen az autóipar, haditechnika és energiatermelés számára –, mint válasz az amerikai vámokra.
Van-e kiút?
A Mercator Institute‑től Stec úgy véli, hogy „a fennálló kereskedelmi feszültségek megoldása valószínűleg nem várható; sőt újabb problémák vannak kilátásban: a túltermelés kérdése és a ritkaföldfémek exportkontrolljának politikai felhasználása az elektromos jármű témájában is további zavarokat vetíthet előre.”
Az EU autonómiáját fokozó intézkedései és Kína ellenállása tovább fokozhatják a súrlódásokat – figyelmeztetett Stec.
Fenet is hasonlóan pesszimista hangon nyilatkozott:
„Az Európai Bizottság egyre keményebb politikája és az elmúlt években megerősített védőintézkedések csak növelik a súrlódást – például a kínai orvosi műszerek ellen hozott új szabályok kapcsán, és mindezek várhatóan tovább erősödnek a július 24–i pekingi EU–Kína csúcstalálkozón. Mindkét fél látszólag egy nehéz és valószínűleg eredménytelen találkozóra készül.”