Az európai biztonság kulcseleme a migráció kezelése

Mette Frederiksen, aki az Európai Parlament plenáris ülésén mutatta be a dán uniós elnökség programját, elmondta: a tavalyi uniós parlamenti választások is megmutatták, hogy a migráció sok európait foglalkoztat. "Állampolgáraink jogosan várnak megoldásokat, és joguk van biztonságban érezni magukat. Ezért erősítenünk kell külső határainkat, csökkenteni a beáramlást, és hatékonyabbá tenni a visszaküldési folyamatokat" - hangsúlyozta. Rámutatott, hogy a migráció kezelésének kérdése sokáig csak a közvélemény elvárása volt, mára egyre több politikus számára is alapállás - ha nem is az Európai Parlamentben, de az Európai Tanácsban már igen.

A dán elnökség prioritásként kezeli a jelenlegi migrációs javaslatokat - tette hozzá. Az uniós elnökség további prioritásait bemutatva a dán kormányfő kiemelte: az előttük álló hat hónap a biztonságos, valamint egy versenyképes és zöld Európa előmozdítására fog koncentrálni.

"Európának felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért, és jelentősen meg kell erősítenie védelmi képességeit" - jelentette ki. Mint mondta, az elmúlt három évtized védelmi kiadásainak csökkentése súlyos hiba volt, amit nem szabad megismételni.

Frederiksen szerint Oroszország fegyverkezése miatt pár éven belül valós fenyegetést jelenthet Európára és a NATO-ra, ráadásul Moszkva már nem egyedül cselekszik: Ukrajnában észlelhető az észak-koreai, iráni és kínai támogatás is. "Azonnali lépésekre van szükség" - figyelmeztetett, kiemelve, hogy 2030-ra Európának képesnek kell lennie önálló védelemre.

Hangsúlyozta, hogy dán elnökség támogatja az Európai Tanács által meghatározott ambiciózus ütemtervet, és előmozdítja az európai fegyverkezésre vonatkozó beruházási tervet, valamint az európai védelmi ipar egyszerűsítését célzó javaslatokat.

Véleménye szerint "Ukrajna támogatása nem adomány, hanem Európa védelmét szolgálja", ezért elengedhetetlen a fegyverek, lőszerek és légvédelmi rendszerek szállítása, az ukrán hadiiparba való befektetés, valamint annak integrálása az európai védelmi ökoszisztémába.

Hozzátette: a bővítési folyamat felgyorsítása - különösen Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán irányába - nemcsak ezen országok fejlődését, hanem Európa erejét is szolgálja. A dán miniszterelnök szerint Európának sürgősen lépnie kell versenyképessége és zöld átállása érdekében, mivel a túlzott szabályozás, magas energiaárak és innovációs hiány miatt lemaradásban van. Frederiksen hangsúlyozta: a zöld átállás nemcsak válasz a klímaváltozásra, hanem versenyképességi eszköz is, amely tiszta energiát, új munkahelyeket és stabil árakat biztosít. Ehhez több saját energia, jobb infrastruktúra és megerősített energiaunió szükséges, amely csökkenti Európa függőségét az orosz energiától - mutatott rá.

Mette Frederiksen szerint továbbá az EU-nak új kereskedelmi partnerségeket kell kötnie, le kell zárnia a Mercosur-megállapodást, és biztosítania kell a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférést. Hozzátette: a dán elnökség támogatja az uniós költségvetés reformját, amelynek rugalmasabbnak, egyszerűbbnek és a politikai prioritásokra összpontosítónak kell lennie.

Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában bírálta a dán soros elnökséget, amely szerinte már a kezdetektől politikai alapú állásfoglalásokkal lépett fel - különösen Magyarország ellen. Mint fogalmazott, a soros elnökséget betöltő tagállam felelőssége óriási, feladata pedig az uniós tagállamok közötti koordináció elősegítése, függetlenül attól, hogy azok milyen politikai irányultságú kormánnyal rendelkeznek.

A képviselő szerint Európának ma leginkább békére és valódi versenyképességre lenne szüksége, nem pedig olyan döntésekre, amelyek veszélybe sodorják az unió biztonságát és gazdaságát. Kifogásolta, hogy a háború sújtotta Ukrajnát gyorsított eljárásban kívánják felvenni az unióba, miközben - mint mondta - a magyar emberek ezt egyértelműen elutasítják. Hangsúlyozta: ez a lépés súlyos csapást mérne az európai biztonságra, gazdaságra és mezőgazdaságra.

A képviselő emlékeztetett arra, hogy Magyarország már 2015-ben is nemet mondott az uniós fenyegetésekre, az illegális migrációra, az integrációs nehézségekre, az importált terrorizmusra és antiszemitizmusra, valamint a nemzeti nyelv visszaszorulására az iskolákban és közintézményekben. "Ez lehet Brüsszel útja, lehet az Önök útja, de mi nem kérünk belőle" - fogalmazott, hozzátéve: Magyarország nem kér a brüsszeli kioktatásból, a háborús pusztításból és az európai gazdaság romba döntéséből sem.

Szekeres Pál fideszes európai parlamenti képviselő szerint a dán soros elnökség sokat beszél a zöld átállásról, ugyanakkor programjából hiányoznak a társadalmi szempontok, különösen az energiaárak emelkedésének hatásait enyhítő intézkedések.

Mint mondta, a hosszú távú célok jól hangzanak, de addig is emberek milliói küzdenek kifizethetetlen számlákkal. Szekeres felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós statisztikák szerint az európai polgárok egyötöde nehézséget tapasztalt a téli fűtésszámlák kifizetésében, ezzel szemben Magyarországon a rezsicsökkentés rendszere világos és célzott válasz: védi a családokat, kiszámíthatóvá teszi a költségeket és csökkenti az inflációs nyomást is.

A képviselő bírálta, hogy az elnökségi program nem foglalkozik kellő súllyal a lakhatás kérdésével, holott ez különösen fontos a fiatal európaiak számára, míg Magyarország ezzel szemben támogatja a fiatalokat: az első lakás megszerzését 3 százalékos államilag támogatott hitellel segíti, akár 50 millió forint értékben, 25 éves futamidővel. "Ez valódi, kézzelfogható segítség" - hangsúlyozta Szekeres.