Külföld
Válságban a német haderő
Túl sok a tiszt, túl kevés a katona

A hadtörténész a Welt német napilapnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) nemcsak anyagi, hanem mély strukturális és politikai válságban is van.
A legnagyobb gond szerinte az, hogy: az állomány több mint fele nem a hadműveleti feladatokat látja el, hanem minisztériumokban, törzskarokban és hivatalokban dolgozik.
„Ezek az állománytagok vészhelyzetben szinte használhatatlanok: sokakat katonailag nem képeztek ki, fizikailag alkalmatlanok vagy túl régóta nem teljesítettek aktív szolgálatot – sőt, gyakran már túl idősek is” – idézte a Junge Freiheit.
A német hadseregben annyi alezredes van, mint közkatona
A problémákat jól szemlélteti, hogy a Bundeswehrben ugyanannyi Oberstleutnant (alezredes) van, mint Hauptgefreiter (közkatona). A hidegháború idején a tisztek aránya mindössze nyolc százalék volt – ma ez az arány 22 százalék. Harmincezer tisztet és altisztet kellene előre hozott nyugdíjba küldeni, hogy a rendszer működőképessé váljon.
„Nincs olyan szervezet, amely hatékony lehet, ha a dolgozók több mint fele nem az alapfeladatával foglalkozik” – figyelmeztetett Neitzel.
A hadtörténész szerint a politikai reformszándék hiányzik, pártoktól függetlenül. Bár Boris Pistorius védelmi miniszter (SPD) aktívabb, mint elődei, a mélyebb szerkezeti problémákat ő sem oldotta meg. A Bundeswehrben eközben egyre nagyobb a frusztráció.
A NATO a jövőben jelentősen nagyobb hozzájárulást vár el Németországtól, ennek teljesítéséhez pedig legalább 50–60 ezer új katonára lenne szükség. Ehhez képest a célkitűzés 203 ezer katona volt, de jelenleg mindössze 181 ezer katona szolgál a Bundeswehrben.
Összehasonlításképp: Izrael az állomány 25 százalékát alkalmazza adminisztratív feladatokra, míg Németországban ez az arány meghaladja az 50 százalékot.
A szakértő szerint drasztikus személyzeti reformra van szükség, nem újabb költségvetési emelésekre. A hangsúlyt az aktív, bevethető katonák számának növelésére kell helyezni, miközben csökkenteni kell az adminisztratív túlburjánzást.
Pistorius terve: sorkatonaságot szeretne
Korábban írtunk arról, hogy Boris Pistorius német védelmi miniszter nagyszabású tervet dolgozott ki a Bundeswehr megerősítésére: 2029 végéig mintegy 114 ezer önkéntes katonát szeretne bevonni a német hadseregbe.
A cél: a hadsereg létszámának növelése a megváltozott európai biztonságpolitikai helyzetre való tekintettel. Pistorius a kötelező sorkatonaság visszaállítását is kilátásba helyezte.
A német védelmi miniszter úgy fogalmazott: „Kötelező szolgálat nélkül nem fog működni.”