Izraelt is szankciókkal sújtaná Brüsszel

A javaslatok között szerepel az EU–Izrael társulási megállapodás részleges vagy teljes felfüggesztése, fegyverembargó, tudományos együttműködés szüneteltetése, illetve célzott szankciók izraeli tisztségviselők, katonák vagy szélsőséges telepesek ellen. Bár ezek a lehetőségek már korábban is felmerültek, most először kerülnek hivatalosan is írásba foglalva a tagállamok elé.

A háttérben egy belső uniós jelentés áll, amely az Izraellel fennálló kereskedelmi megállapodás felülvizsgálata során „jelzéseket talált az emberi jogi vállalások megsértésére” – írta az Euractiv. Izrael a jelentést „felháborítónak” és „módszertanilag hibásnak” nevezte.

Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője korábban úgy fogalmazott: „első célunk a helyzet megváltoztatása a terepen. Ha nem történik javulás, akkor beszélhetünk további intézkedésekről.”

A lehetséges válaszlépések politikailag megosztják az uniót. Egyes tagállamok – így Németország, Csehország és Magyarország – határozottan ellenzik az asszociációs megállapodás felfüggesztését vagy bármilyen átfogó gazdasági szankciót.

A fegyverembargó kilátásai sem túl ígéretesek, főként mivel Németország Izrael legnagyobb európai fegyverszállítója, és várhatóan nem járul hozzá ilyen döntéshez.

Egyes célzott szankciók – például izraeli vezetők vagy szélsőséges telepesek elleni intézkedések – azonban diplomáciai források szerint még politikailag „vállalhatók” lehetnek, mivel hasonló intézkedéseket már bevezetett több nyugati ország, köztük az Egyesült Királyság, Kanada és Ausztrália.

A végső döntéshez azonban egyhangúság kell – és jelenleg ez az, ami a legkevésbé tűnik valószínűnek.