A Pentagon meglépi, amitől sokan tartottak

Az Al-Arabiya forrása szerint a várható átcsoportosítások részben technikai okokra, részben az Irán jelentette közvetlen fenyegetés enyhülésére vezethetők vissza. Az elmúlt hónapok légicsapásai után Washington már nem látja szükségesnek, hogy minden eszközével jelen legyen a Közel-Keleten – ugyanakkor ragaszkodik a „jelentős katonai jelenléthez” a CENTCOM területén.

Elsőként az amerikai haditengerészet egyik kulcshajója, a USS Sullivan romboló hagyta el állomáshelyét, míg más információk szerint a Diego Garcia légi támaszpontról is kivonnak néhány stratégiai bombázót, amelyek korábban az Öböl térségében szolgáltak elrettentés céljából. A csapatmozgásokhoz tartozik az is, hogy a Carl Vinson repülőgép-hordozó elhagyja a régiót, és hamarosan átkel a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán.

Mindez azonban nem jelenti az amerikai kivonulást. Az USA megtart egy teljes repülőgép-hordozó-csoportot a térségben, hadihajókkal, rombolókkal, tengeralattjárókkal és légvédelmi eszközökkel együtt. Emellett továbbra is tízezres nagyságrendű szárazföldi és légi erő tartózkodik az Öböl-államokban, valamint a Vörös-tenger és a Földközi-tenger keleti medencéjében.

A Pentagon magas rangú tisztviselője szerint Szíriában jelenleg 1500 amerikai katona tartózkodik, de a szám „hamarosan ezer alá csökkenhet” – pontos részletek azonban operatív okokból nem ismertek. Irakban jelenleg 2500 amerikai katona szolgál, ám a bagdadi kormánnyal kötött megállapodás értelmében ezt szeptember végéig csökkenteni kell, és csupán egy kisebb kontingens maradhat Kurdisztánban további egy évig.

A stratégiai újragondolás egyben azt is jelzi, hogy a Kurilla-doktrína, amely korlátozott idejű, távolról végrehajtott légicsapásokkal próbálta kezelni az iráni és húszi fenyegetést, nem hozott áttörést. Bár az USA elkerülte a szárazföldi beavatkozást, az amerikai vezetés most mégis kénytelen „jelentős haderőt” tartani a Közel-Keleten, mert – ahogy egy tisztviselő fogalmazott – „ez a térség a meglepetések földje, és sosem tudhatod, mi következik”.

Washington tehát visszavon bizonyos erőket – de közben világossá teszi: a Közel-Kelet továbbra is kiemelt hadászati térség marad.