Feszültté váltak az ukrán–magyar diplomáciai kapcsolatok

A történtekre Magyar Levente külügyminiszter-helyettes egy éles hangvételű üzenetben reagált, amelyben a kárpátaljai magyarság helyzetét is szóvá tette.

Az ukrán külügyminisztérium bekérette csütörtökön Heizer Antalt, Magyarország ukrajnai nagykövetét, miután Kijev barátságtalan politikai üzeneteket látott a magyar belpolitikában. Az ukrán diplomácia a Tisza Párt tevékenységéről is elismerően írt, ukránbarát önkéntes mozgalomnak nevezve a pártot.

A történtekre Magyar Levente külügyminiszter-helyettes egy részletes Facebook-bejegyzésben reagált. Elmondása szerint a magyar nagykövet nem kapott lehetőséget arra, hogy reagáljon a kritikákra, mivel az ukrán partner még azelőtt elhagyta a tárgyalót, hogy Heizer Antal válaszolhatott volna. Magyar Levente szerint „így nehéz párbeszédet folytatni”, miközben Magyarország mindig nyitott volt a párbeszédre.

Magyar Levente emlékeztette az ukrán külügyminisztériumot, hogy az elmúlt tíz évben a magyar fél folyamatosan a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól tárgyalt az egymást követő ukrán kormányokkal. A külügyminiszter-helyettes élesen bírálta Ukrajnát az anyanyelvhasználat korlátozásáért. Magyar Levente szerint Kijevnek még lenne teendője az általuk emlegetett „európaiság terén”.

„Európai érték például az, hogy a törvény szerint büntetendő, ha Ukrajna egy kisebbséghez tartozó állampolgára az anyanyelvén merészel beszélni a saját orvosával, vagy nem átall az anyanyelvén ügyet intézni egy állami hivatalban? Sok teendője volna még tehát az európaiság terén a kijevi kormánynak a magyar belviszonyok minősítése előtt.” – hangsúlyozta Magyar Levente.

A külügyminiszter-helyettes emellett az ukrán uniós csatlakozás témáját is érintette. Kiemelte, hogy ebben a „sorsdöntő kérdésben” Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – helyénvaló és természetes, hogy a választókat is megkérdezik.

„Ukrán kollégám úgy fogalmazott, hogy Ukrajna nem ellensége a magyaroknak. Tíz éve várjuk, hogy Kijev ezt tettekkel is alátámassza” – zárta bejegyzését Magyar Levente.

Indul az ukrán bosszúhadjárat amiatt, hogy hazánk nem támogatja Ukrajna EU-csatlakozását – figyelmeztet Orbán Balázs.

De Magyarországot nem lehet elhallgattatni: a magyar emberek álláspontját fogjuk képviselni akkor is, ha ez nem tetszik a Zelenszkij-csapatnak! – írta a közösségi oldalán a miniszterelnök politikai igazgatója, miután bekérették a magyar nagykövetet Kijevben.

„Ukrajna nem lehet tagja az Európai Uniónak, vele másféle kapcsolatra kell törekedni” – mondta a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

„Brüsszelnek el kell fogadnia a magyar emberek véleményét, és nem lehet elsöpörni 2,1 millió magyar ember akaratát” – fogalmazott, utalva a Voks 2025 konzultációra.

Ezután kijelentette: Ukrajna nem lehet tagja az Európai Uniónak.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy az Ukrajna és az EU közötti kereskedelmi megállapodást Magyarország továbbra sem fogadja el, és nem is hajtja végre, Lengyelországhoz hasonlóan.

Orbán Viktor üzent Volodimir Zelenszkijnek, azt írta egy bejegyzésben: A békéhez sosincs túl késő!

„Magyarország maradt a béke oldalán. Zelenszkij elnök úrnak sem késő még csatlakoznia” – írta a miniszterelnök tegnap a közösségi oldalán. Orbán Viktor a bejegyzésében felidézte: „Ma egy éve jártam Kijevben. 14 óra utazás után hosszan tárgyaltunk Zelenszkij elnökkel a tűzszünet és a béke lehetőségéről. Már akkor figyelmeztettem, hogy az idő nem az ő oldalán áll. Már akkor figyelmeztettem, hogy az oroszok berendezkedtek egy hosszú háborúra, az amerikaiaknál nagy változás készül, Európa pedig kimerülőben.”

Hozzátette: „Zelenszkij elnök akkor nem hallgatott ránk. Egy színpadi ember magabiztosságával kardoskodott a háború folytatása mellett.”

A miniszterelnök végül így összegzett: „A háború azóta is tart, Európa kimerülőben, az amerikai fegyverszállítmányok pedig csökkenőben. Az ukrán emberek azóta is a háború borzalmait élik át, nap mint nap. Ez nem színház és nem egy filmsorozat. Ez a kőkemény valóság. Magyarország maradt a béke oldalán. Zelenszkij elnök úrnak sem késő még csatlakoznia.”

A bejegyzéshez fenyegetéssel felérő kommentárt fűztek: „Orbán Viktor, Ön ott állt Kijevben, és azt mondta, hagyjuk abba a harcot. Nem azért, mert fontos lenne önnek a béke – hanem mert fél szembeszállni Oroszországgal” – írta az Ukrajnában népszerű újságíró, Denisz Glushko, majd így folytatta:

„Ön Zelenszkij elnököt színpadi előadóművésznek titulálta, miközben ukránok milliói voltak tűz alatt. Ez nem diplomácia, ez tiszteletlenség. De a semlegességnek akkor van vége, amikor rakéták hullanak. A történelem emlékezni fog arra, hogy miközben mi a szabadságért véreztünk, Önök a hallgatást, a cinizmust és az önérdeket választották” – jegyezte meg a népszerű Denisz Glushko.

Az Európai Uniónak katasztrófát jelentene, ha Ukrajnát felvennék az EU-ba – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke az Európa Szabadegyetemen tartott előadásában pénteken Lakitelken.

Kövér László felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna felvételével a háborút is felvennék az unióba. Véleménye szerint az orosz-ukrán háború egy világháború része, és részben a második világháború folytatása.

A házelnök kiemelte:

Kövér László biztonsági kockázatként a háborút és a szervezett bűnözés beáramlását említette meg, gazdasági szempontból pedig az következne, hogy Magyarország nettó befizető ország lenne, a magyar gazdák elveszítenék az agrártámogatásokat és a piacaikat is valamint EU-s források szűnnének meg – írta meg a Ripost. A házelnök kitért az egészségügyi kockázatokra és az élelmiszerbiztonsági kérdésekre is. Előbbihez azt fűzte hozzá, hogy Ukrajna számos olyan problémával küzd a közegészségügy terén, amit „mi nem akarunk megtapasztalni”. Élelmiszerbiztonsági szempontból a génmanipulált élelmiszerek terjedésének veszélyeire hívta fel a figyelmet. Kövér László elmondta, politikai kockázatot is jelentene az ukrán csatlakozás.

„Ukrajna felvétele Brüsszel számára eszköz az európai döntéshozatali rendszer további központosítására” – hívta fel a figyelmet.

A kormánypárti politikus úgy véli, hogy a gazdaságilag várhatóan még évtizedekig kiszolgáltatott Ukrajna egy olyan súlyú politikai szereplő lenne az EU-s döntéshozatalban, amelyet Brüsszel bármely kérdésben felhasználhatna a „blokkoló kisebbség” létrejöttének megakadályozására. Így továbbra az EU már nem lenne Magyarország számára a nemzeti érdekek érvényesítésének legjobb kerete.

Kiemelte: Ukrajna gyorsított felvétele valójában kulcsa az EU brüsszeli átalakítási terveinek.

Kövér László előadása második felében arról beszélt, megjelent egy olyan háttérhatalom, amelyet egy nehezen megszemélyesíthető, pénzalapú hálózat alkot, célja a nemzetállami keretek felszámolása, és ma már a politikai elitek kiválasztását is döntően befolyásolni tudja.

A jelenlegi magyar kormány valójában ezzel a globalista hatalommal küzd.

Ennek a háttérhatalomnak Ukrajna csak eszköz a közös EU-s hitelfelvétel, a demokrácia leépítése, a többség megbélyegzése, a normák relativizálása illetve megszüntetése, a szabadság mibenlétének átértelmezése, a szabadságjogok átrendezése, a nemzetállamok eladósítása, a privatizáció, a társadalmaknak a piaci törvényekre hivatkozó elszegényítése mellett – részletezte a házelnök.