Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya nem szabadon választható

Beszédében úgy fogalmazott, hogy „80 évvel ezelőtt a háború hamvából a világ elültette a remény magvát”.

„Egy alapokmány, egy jövőkép, egy ígéret, hogy a béke lehetséges, amennyiben az emberiség összetart. Az ENSZ Alapokmánya a remény kinyilvánítása és a nemzetközi együttműködés alapja egy jobb világért. És az első naptól fogva az Egyesült Nemzetek Szervezete építő jellegű erő volt egy gyakran pusztítás jellemezte világban. Találkozóhely, ahol a legelszántabb riválisok összeülhetnek a globális problémák megoldására. Egy intézmény, ahol a legkisebbeket is képviselik, a legerősebbekkel együtt” - hangsúlyozta Guterres.

Az ENSZ-főtitkár ugyanakkor felhívta a figyelmet az „eddig sosem tapasztalt mértékű kihívásokra” is, így az erővel való fenyegetőzésre, illetve erőszak alkalmazására szuverén nemzetek ellen, a nemzetközi jog megsértésére, beleértve a nemzetközi humanitárius jogot és a nemzetközi emberi jogi normákat, a civilek és polgári infrastruktúra elleni támadásokra, az élelmiszer- és az ivóvízellátás „fegyverré tételére”, az emberi jogok csorbítására. Nehezményezte, hogy az alapokmányt csak akkor követik, amikor épp megfelel az adott politikai célokra, de figyelmen kívül hagyják, amikor nem.

„Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya nem szabadon választható. Nem egy a la carte menü. Ez a nemzetközi kapcsolatok alapköve” - szögezte le Guterres, hozzátéve, hogy nem szabad elfogadni legalapvetőbb elveinek megsértését.

„Minden korábbinál jobban tiszteletben kell tartanunk a nemzetközi jogot, és újra el kell köteleznünk magunkat mellette - szóban és tettben egyaránt” - emelte ki.