Az ENSZ felszólította Izraelt és Iránt, hogy adjanak esélyt a békének

António Guterres az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén azt mondta, „vannak olyan pillanatok amikor az előttünk álló döntések nemcsak fontosak, hanem döntő jelentőségűek; olyan pillanatok amikor a választott irány nemcsak a nemzetek sorsát, hanem mindannyiunk közös jövőjét is meghatározhatja, és most egy ilyen pillanatban vagyunk”.

Hozzátette, hogy „a konfliktus jelenlegi és további lehetséges résztvevői, valamint a nemzetközi közösséget képviselő Biztonsági Tanács számára is az az egyszerű és világos üzenetem van, hogy adjanak esélyt a békének”.

Az ENSZ-főtitkár aggodalmát fejezte ki az izraeli-iráni konfliktus lehetséges eszkalációja miatt,arra figyelmeztetve, hogy „nemcsak sodródunk a válság irányába, hanem már rohanunk felé, és nem elszigetelt incidenseknek vagyunk tanúi, hanem már a lehetséges káosz felé haladunk”. „A konfliktus kiszélesedése ugyanis egy akkora tüzet lobbanthat be, amelynek a következményeit már senki sem tudná kontrollálni, ezért nem engedhetjük meg, hogy ez megtörténjen” - tette hozzá.

Guterres elmondta, hogy a konfliktus kulcskérdésének a nukleáris fegyverek ellenőrzését körülvevő bizalmi válság megoldatlanságát tartja, ezért ennek rendezése érdekében ismételten cselekvésre, azaz a harcok befejezésére és a komoly tárgyalásokhoz való visszatérésre szólította fel a konfliktusban érintett feleket, valamint az ENSZ BT-ben helyet foglaló országokat.

„Ne tekintsünk majd vissza megbánással erre a döntő pillanatra egy jövőbeli napon, hanem cselekedjünk együtt és felelősségteljesen, hogy a régiót és a világot is eltávolíthassuk a szakadék közeléből” - hangoztatta beszédében az ENSZ-főtitkár.

„Nem fogunk leállni” - jelentette ki Dani Danon, Izrael ENSZ-nagykövete az ülésen. „Addig nem, amíg Irán nukleáris fenyegetését le nem bontották, nem, amíg hadigépezetét le nem fegyverezték, és nem, amíg népünk és az Önöké biztonságban nem lesz” - hangoztatta.

Amir Szaid Iravani iráni ENSZ-nagykövet cselekvésre sürgette az ENSZ BT-t. „Izrael egyértelműen bejelentette, hogy csapásait annyi napig folytatja, míg az szükséges. Aggodalommal tölt el bennünket egy hiteles jelentés, miszerint az Egyesült Államok (...) csatlakozhat ehhez a háborúhoz” - tette hozzá.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója ugyanezen az ülésen felszólalva sugárzás és egyéb vegyi anyagok kiszabadulásának akut veszélye hívta fel a figyelmet a natanzi nukleáris létesítményből. Ugyan a sugárzás mértéke az épületegyüttesen kívül még a normális tartományban maradt, „belül azonban radiológiai és kémiai fertőzés van” - mondta.

Grossi nem tartotta kizártnak, hogy a létesítményben uránizotópok terjedhettek szét. „A sugárzás zömében alfa-részecskékből áll és jelentős veszélyt jelent belélegezve vagy lenyelve” - mutatott rá a szakember. A legnagyobb veszélyt azonban szerinte a vegyi szennyezés jelenti. A létesítményt a napokban is bombázta Izrael.

A főigazgató óva intett a további nukleáris létesítmények, így például a Perzsa-öböl partján működő busehri atomerőmű megtámadásától. Mint mondta, helyben több ezer kilogramm hasadóanyagot tárolnak. Egy közvetlen támadás „nagyon nagy mennyiségű radioaktív anyag kiszivárgásához vezetne a környezetbe” - húzta alá. „Ugyanúgy egy becsapódás, amely megbénítaná az erőmű ellátását szolgáló két áramvezetéket, a reaktormag olvadásához vezetne” - tette hozzá.

Figyelmeztetett, hogy az egyik teheráni kutatóreaktort érő támadás esetében is átfogó óvintézkedésekre lenne szükség az iráni főváros lakosságának megvédése érdekében.