Mit jelentene a Hormuzi-szoros lezárása?

Irán a teljes blokád lehetőségét mérlegeli a Hormuzi-szorosban – figyelmeztetett Sardar Esmail Kowsari, az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka. Kowsari szerint az iráni válaszok nem merülnek ki a katonai csapásokban, és „a szoros lezárása opcióként szerepel a döntéshozatalban”.

A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb tengeri átjárója:

• A világ olajszállítmányainak mintegy 20%-a halad itt át,

• valamint jelentős mennyiségű cseppfolyósított földgáz (LNG) is érkezik rajta keresztül Európába, különösen Katarból, Szaúd-Arábiából és az Egyesült Arab Emírségekből.

1. Energiaválság és áremelkedés:
A blokád világszintű olajárrobbanást okozna, és különösen sebezhetővé tenné azokat az európai országokat, amelyek közvetlenül függnek közel-keleti energiahordozóktól.

2. Gazdasági sokk:
A dráguló energia költségnövekedést és inflációt hozna, a gyártás, közlekedés és mezőgazdaság területei különösen megszenvednék. A pénzpiacokon láncreakcióként indulhatna meg a pánik.

3. Közvetett katonai kockázat:
Franciaország vagy az Egyesült Királyság bevonódása esetén a NATO is mozgásba lendülhet, és Európa könnyen belesodródhatna egy regionális háborúba.

4. Kereskedelmi zavarok:
A szoroson keresztül nemcsak olaj, hanem nyersanyagok, elektronika és fogyasztási cikkek is érkeznek Európába. A hajózási biztosítási díjak megugrása és a globális logisztika összeomlása ellátási hiányokat és árrobbanást okozna.

A korábbi precedensek – például a 2012-es iráni kibertámadás a szaúdi olajiparra – azt mutatják, hogy Teherán többféle eszközzel is képes bénítani a térség infrastruktúráját, beleértve a drónokat, rakétákat és kibertámadásokat is.

A biztonsági elemzők szerint a Hormuzi-szoros lezárása „katasztrófa lenne Európa számára”, nemcsak energiapiaci, hanem geopolitikai értelemben is.