Külföld

Putyintól rettegnek Angliában

Egy jelentés szerint így támadná meg az orosz elnök a brit szigeteket

Drónözön, rakétacunami, szétbombázott kikötők, szabotált olajfúrótornyok, műholdak és kibertámadások végtelen hullámai – ezt az apokaliptikus víziót vázolta fel a Guardian beszámolója szerint a Strategic Defence Review (SDR), amelyet a mandiner.hu szemlézett, arra az esetre, ha Nagy-Britannia a NATO tagjaként éles, államközi katonai konfliktusba bonyolódna Oroszországgal 2025-ben.

Putyintól rettegnek Angliában
Az energiafegyveren kívül a brit hadsereg új típusú drónelhárító lézerfegyvert is tesztelt
Fotó: NorthFoto

A brit védelmi minisztérium kiadványa 144 oldalon taglalja, milyen támadási formákra kell készülnie a szigetországnak, és milyen hiányosságokkal küzd jelenleg az állam ezek elhárítása terén.

Oroszország, vagy a vele egy súlycsoportban lévő nagyhatalmak egy háború esetén az alábbi öt csapástípust mérhetnék az angolokra:

  • A fegyveres erők elleni támadások az Egyesült Királyságban és a tengerentúli bázisokon.
  • Levegőből, illetve támaszpontokról indított nagy hatótávolságú drónok, cirkáló- és ballisztikus rakéták támadásai a fontos katonai és civil infrastruktúra ellen.
  • Fokozott szabotázstevékenység és kibertámadások sora.
  • Kísérletek az Egyesült Királyság gazdaságának – különösen a fegyveres erőket támogató iparágak – megzavarására-megbénítására kibertámadásokkal, a kereskedelmi hajózás feltartóztatásával, megzavarásával és az űrinfrastruktúra elleni támadásokkal.
  • Az információk manipulálására és a társadalmi egység, valamint a politikai akarat aláásására irányuló erőfeszítések.
  • A fő célpontok között szerepel a Királyi Haditengerészet három fő bázisa Portsmouthban, Plymouthban és Clyde-ban, valamint olyan tengerentúli főhadiszállások, mint az akrotíri RAF-támaszpont Cipruson, a közel-keleti Al Minhad légibázis és a Diego Garcia támaszpont az Indiai-óceánon.

    Rés a pajzson

    A jelentés szerint a szigetországot jelenleg is folyamatos kibertámadások érik, területén fokozott kémtevékenység és „az információk manipulálása” zajlik, illetve:

    „Az Egyesült Királyságot és szövetségeseit ismét közvetlenül fenyegetik más, fejlett katonai erőkkel rendelkező államok.”

    A dokumentum szerint Nagy-Britannia jelenleg „korlátozott légvédelmi képességekkel rendelkezik”, amelyet könnyen túlterhelne, ha olyan mértékű drón- és rakétatámadás érné, mint amilyenekre Ukrajnában, Oroszországban és Izraelben került sor a közelmúltban.

    Az SDR elemzése külön kitért a legutóbbi Oroszország elleni ukrán dróntámadásra, és ennek kapcsán is figyelmeztetett: Nagy Britannia jelenleg nem rendelkezik megfelelő fegyverkészletekkel, a toborzás gyenge színvonalon folyik, a hadsereg morálja pedig rendkívül alacsony.

  • Az Egyesült Királyság csak korlátozott földi védelmi rendszerekkel rendelkezik, beleértve a Sky Sabre rakétarendszert is, amely képes cirkálórakéták és vadászgépek elhárítására.

    Nem teljesen negatív az összkép

    Ugyanakkora az elemzés szerint a Királyi Haditengerészet hat darab Type 45-ös rombolója hatékonyan semmisítené meg az ellenséges ballisztikus vagy hiperszonikus rakétákat.

  • John Healey védelmi miniszter szerint „akár” 1 milliárd fontot is befektetnének a „hazai lég- és rakétavédelembe”, valamint egy új kiber- és elektromágneses hadviselési parancsnokság létrehozásába.

    Ezen felül a kormány 1,5 milliárd fontot különít el az új védelmi terv részeként legalább hat új lőszergyár felállítására, és akár 7000 darab, az Egyesült Királyságban gyártott nagy hatótávolságú fegyver beszerzését is támogatja.

  • Keir Starmer miniszterelnök arról beszélt, hogy a brit flotta nemrég orosz kémhajókat űzött el az angol vizekről.

    A Konzervatív Párt árnyék-védelmiminisztere, James Cartlidge szerint fokozni kell a fegyveres erők fejlesztésének ütemét, illetve annak a készletnek a pótlását, amelyet Nagy-Britannia Ukrajnának ajándékozott.

    Szerinte a védelmi kiadásoknak a GDP 3 százalékát kell kitenniük a jelenlegi parlamenti ciklus végére. Ezt viszont előreláthatólag a jóléti kiadások sínylik majd meg.

    Nagy-Britannia új védelmi stratégiája

    A dokumentum többek között a következő irányelveket vázolta fel a haderőfejlesztés és a védelem korszerűsítése kapcsán:

  • A hadsereg létszámnövelése: Plusz 3000 fő; 76 fős fős cél a következő parlamenti ciklusra; fókusz a drónokkal megnövelt csapásmérő képességre.
  • Tartalékos erők bővítése: Plusz 20 százalék tervezett növelés, de csak megfelelő források esetén, várhatóan a 2030-as évektől.
  • Veterán-erő újjáélesztése: Válsághelyzetekre létrehozandó haderő, a hidegháborús „Stratégiai Tartalék” mintájára.
  • Fejlett technológiák: Több befektetés az AI-ba, lézerekbe, robotikába; új stratégiák a biológiai fegyverek ellen.
  • Nukleáris képességek: Törekvés amerikai nukleáris fegyvereket hordozni képes vadászgépek beszerzésére.
  • Kadétprogram bővítése: Plusz 30 százalékos létszámnövelés és a katonai pálya vonzóbbá tétele.
  • Hadiipari beruházások: Új befektetések rakétákba, tengeralattjárókba, lőszergyárakba és kiberhadviselési központokba.

Kapcsolódó írásaink