Sokan éltek szavazójogukkal Lengyelországban

Az első fordulóban ilyenkor 20,28 százalékos, a 2023-as parlamenti választáson pedig 21,51 százalékos volt a részvételi arány. A 2020-as elnökválasztás második fordulójában délig a jogosultak 24,73 százaléka ment el szavazni.

A szavazóhelyiségek országszerte 7 órakor nyíltak meg, és 21 óráig tartanak nyitva. Korábbi felmérések urnazárásig akár 70 százalék feletti részvételi arányt jeleztek előre.

Összesen közel 29 millióan jogosultak a szavazásra, közülük külföldön több mint 700 ezren regisztráltak. Az elnökválasztás első fordulójában összesen a jogosultak 67,31 százaléka járult az urnákhoz, ami 1990 óta a legmagasabb részvétel volt.

A második fordulóban eddig a legmagasabb - 68,23 százalékos - részvételi arányt 1995-ben jegyezték. A 2023-as parlamenti választásokon pedig 1989 óta rekordmagas, 74,38 százalékos volt a részvétel. A PKW elnöke, Sylwester Marciniak az esti sajtóértekezleten 232 szabálysértésről és 10 bűncselekményről számolt be.

A választást befolyásoló komoly incidens azonban szerinte nem történt. Lengyelországban péntek éjfél óta kampánycsend van érvényben. Az esti záráskor exit poll felméréseket tesznek közzé a várható eredményről.

A korábbi felmérések szerint szoros küzdelem várható a két befutó jelölt, Rafal Trzaskowski kormánykoalíciós politikus, valamint a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával induló Karol Nawrocki között. Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást.

Második fordulót azért kell rendezni, mert a május 18-i első fordulóban induló 13 jelölt közül senki sem szerezte meg a szavazatok több mint ötven százalékát.