Pénteken startol a román elnökválasztás második fordulója

Az elnökválasztás május 4-i első fordulójában a román népnek tiszteletet követelő, szuverenista jelszavakkal kampányoló Simion végzett az élen az érvényes voksok csaknem 41 százalékával, míg ellenfele, az európai elkötelezettségét hangoztató, a „becsületes Románia” szlogennel kampányoló Dan a szavazatok mintegy 21 százalékát megszerezve került be a második fordulóba.

Mindketten bírálják a korrupciót, az érdekcsoportok ellenőrzése alá került állami intézmények tehetetlenségét, a társadalom valós problémáival nem foglalkozó, kiváltságos politikustársadalmat, de a javasolt megoldások és a személyiségük által képviselt országvezetési modellek teljesen eltérők.

Simion adócsökkentést, kamatmentes hitelt, családvédelmet, 35 ezer eurós házakat, a külföldi befektetők által felvásárolt román energiacégek visszaállamosítását ígérte gazdasági programjában. Külpolitikai téren Románia semlegességét hangoztatja az ukrajnai háború kapcsán, az európai uniós állampolgárok közötti megkülönböztetés eltörlését követeli, és elutasítja a tagállamok szuverenitásának korlátozására irányuló brüsszeli törekvéseket.

Simion a „népnyúzók” elszámoltatását, közéletből való eltávolítását, az alkotmánybíróság összetételének megváltoztatását, a titkosszolgálatok vezetőinek lecserélését ígérte szavazóinak, a népakarat helyreállítása jegyében pedig azt a – tavaly novemberi, utólag érvénytelenített elnökválasztás első fordulójában élen végzett – Calin Georgescut akarja megbízni kormányalakítással, akit az alkotmányos rend elleni uszítás, fasiszta szervezkedés és illegális külföldi kampányfinanszírozás gyanújával bűnvádi eljárás alá vontak, és kizártak a megismételt elnökválasztás jelöltjei közül.

Simion bejelentette, hogy akaratát akár a parlament feloszlatása árán is keresztülviszi, de kifejezte reményét, hogy a választások után a jelenlegi parlamentben is ki lehet majd alakítani a Georgescu-kormány beiktatásához szükséges többséget.

Nicusor Dan szerint azonban nem gyűlölködéssel és kirekesztéssel, hanem a változást akaró emberek közti összefogás megteremtésével, az állami intézmények reformjával kell visszaadni a reményt az ország lakosságának és a külföldre kényszerült román diaszpórának.

Azt állítja magáról, hogy jól ismeri a közigazgatás működését és jogi hátterét, le tudja vezényelni a szükséges intézményi reformokat, továbbá képes hidakat építeni közösségek, régiók és generációk között, mert – önjellemzése szerin – nem megosztó, hanem az energiák összefogására alkalmas személyiség.

Dan a becsületességet, hozzáértést, munkát és bátorságot nevezte meg a közéletei szereplőktől elvárható fő értékekként. Szerinte Romániának érvényesítenie kell érdekeit az Európai Unió fontos döntéseinél, hozzá kell járulnia az EU és az Egyesült Államok közti együttműködés javításához és növelnie kell a védelmi kiadásokat saját biztonsága, valamint a NATO megerősítése érdekében.

Dan a jelenlegi ideglenes államfőt, a decemberi választási kudarc után a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a szenátus élére megválasztott Ilie Bolojant kérné fel kormányalakításra, ugyanakkor leszögezte: Románia nem engedheti már meg az előre hozott parlamenti választásokkal járó instabilitást. A román elnökválasztáson a versenyben maradt két jelölt közül az győz, aki megszerzi az érvényes voksok egyszerű többségét.

A voksolás hetében végzett közvélemény-kutatások rendkívül szoros versenyt ígérnek kettejük között, így néhány szavazaton múlhat, ki lesz Románia következő elnöke.

A magyar pártok és történelmi egyházak képviselői szavazásra buzdították az erdélyi magyarokat és egyértelműen Nicusor Dan mögött sorakoztak fel, arra hivatkozva, hogy a közösség számára létkérdés megakadályozni egy magyarellenes elnök megválasztását Románia élére. Egyebek mellett azt vetik Simion szemére, hogy pártját az Úz-völgyi magyar katonatemető meggyalázásával „tornászta fel” az országos politikába és az AUR azóta is folyamatosan támadja a magyar jelképeket, magyar oktatást, magyar közigazgatási nyelvhasználatot.

Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók belföldön bármelyik településen, külföldön pedig a román külképviseletek által berendezett szavazókörök bármelyikében leadhatják voksukat. A külföldi választókörökben nemcsak a hazai voksolás dátumaként kijelölt május 18-án, hanem pénteken és szombaton is leadhatják szavazatukat a külföldön élő vagy tartózkodó román állampolgárok.

A külföldi szavazókörök a hétvége mindhárom napján helyi idő szerint 7 és 21 óra között tartanak nyitva, kivéve a Romániától nyugatra lévő országokat, ahol vasárnap kevesebb idő áll a szavazók rendelkezése, ugyanis a szavazóköröket időzónától függetlenül mindenütt bezárják akkor, amikor Romániában véget ér a voksolás, kelet-európai idő szerint 21 órakor. Szombat reggel 7 órától kampánycsend lép életbe.

Az elnökválasztásokon több közvélemény-kutató cég készít országos becslést a szavazófülkéből kilépők megkérdezése (exit poll) alapján. A becslést a vasárnap esti urnazáráskor, romániai idő szerint 21 órakor ismertetik.