Külföld
Az amerikai titkosszolgálatok miért akarnak bosszút állni a németeken?
A német hatóságok politikailag motivált megfigyelési tevékenységei a diktatúrák által alkalmazott módszerekre hasonlítanak
Olyasmi történt a titkosszolgálatok világában, amelyre eddig alig van példa. Az Egyesült Államok olyan erős nyomás alá helyezte Németországot, hogy az kénytelen volt ideiglenesen visszavonni az Alternatívát Németországnak (AfD) párt szélsőjobboldali minősítését. Olyan persze már előfordult, hogy egy nagyhatalom muszájból alárendelte magát egy még nagyobb hatalomnak, de arra igen csak kevés példa van, hogy annak részletei ki is szivárogtak.
Márpedig most ez történt, mivel Washington erősen nehezményezte, hogy a német hagyományos pártok azon „gépészkednek”, hogy betiltsák az AfD-t, mert az keményen ellenzi az illegális migrációt. Mivel a mostani amerikai republikánus adminisztráció is szeretné távol tartani az idegeneket a hazájától, érthetővé teszi a washingtoni felháborodást. Már csak azért is, mert nem egyszerűen technikai nézeteltérésről van szó, hanem ez kőkemény ideológiai ellentét.
Nemzetállam, vagy vegyes lakosság, párhuzamos társadalmakkal
A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) – belföldi hírszerzés – e hónap elején hozta meg döntését, melyben „határozottan szélsőjobboldalinak” nyilvánította a pártot. A BfV azt állította, hogy az AfD-nek a „szabad és demokratikus rend” elleni elszántsága miatt hozta meg szigorú ítéletét.
Mindebből egy szó sem igaz, az AfD-nek esze ágában sincs a demokratikus rendszert felszámolni. Az igazság az, hogy a februári előrehozott parlamenti választásokon az AfD a második helyen futott be, és a most végzett közvélemény-kutatások szerint pedig már az élen áll a pártok népszerűségi listáján. A jó eredmény pedig nem másnak köszönhető, mint éppen a migrációellenességnek. A globalista pártok bőszen támogatják az idegenek németországi betelepítését, amely egyre nagyobb lakossági ellenállásba ütközik.
Térjünk vissza az e körül forgó amerikai–német ellentéthez. Az üggyel kapcsolatos washingtoni felháborodást tettek követték. Már az első lépésben is az egyik legmagasabb szintről bírálták az újonnan hivatalba lépő német kormányt. Marco Rubio amerikai külügyminiszter a legkeresetlenebb szavakkal sózott oda Berlinnek, amikor azt mondta: álruhás zsarnokság a BfV-nek az AfD-ellenes döntése.
Nem semmi. A német kémszolgálat ugyanis nem tett más, mint egy törvényesen bejegyzett és működő párt betiltásának „ágyazott” meg. Mert erről van szó, a hagyományos pártok alkotmányosnak látszó módszerekkel akarják a konkurenciát kiiktatni. Egy esetleges ilyen lépés beleilleszkedik abba az uniós szándékba, amellyel a szintén migránsellenes Marine Le Pent, a Nemzeti Tömörülés elnökét, a következő francia elnökválasztás legesélyesebb politikusát egy bírósági döntéssel eltiltották a szavazáson való részvételtől, vagyis nem indulhat elnökjelöltként.
A java még csak ezután jött, mert az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának elnöke arra kérte a nemzeti hírszerzési ügynökség igazgatóját – 18 titkosszolgálat „ernyőszervezete” –, hogy függessze fel az USA és Németország közötti hírszerzési együttműködést.
A szenátor szerint ugyanis a német hatóságok politikailag motivált megfigyelési tevékenységei a diktatúrák által alkalmazott módszerekre hasonlítanak.
Nesze neked, Németország! Ha ugyanis valóban megszűnne a két ország hírszerzési együttműködése, akkor a németek óriási bajba kerülnének. Például nem kapnák meg az amerikai műholdfelvételeket, elesnének a globális katonai kémkedés adataitól is, és még hosszan lehetne sorolni, hogy mi mindentől.
Németországban a belföldi hírszerzés egyébként is gyenge lábakon áll. A BfV-nek pillanatnyilag még elnöke sincs. A helyzetre jellemző az az eset, amikor felvettek egy muszlim, migráns hátterű férfit, és a terrorista csoportok online megfigyelésével bízták meg. Csak később derült ki, hogy az illető éppen ezeknek a csoportoknak a tagjaival tart fenn privát kapcsolatot.
De ami mindennek a teteje: tavaly decemberben Magdeburgban egy szaúdi származású orvos, aki 2006-óta Németországban él, bérelt BMW-vel a karácsonyi vásárba hajtott, öt embert halálra gázolt, sokan megsebesültek.
Történt ez mindannak ellenére, hogy a rijádi hatóságok előzetesen legalább négyszer figyelmeztették a német társzervezeteket, hogy az illető merényletre készül.
A német szolgálatok azonban a fülük botját sem mozdították meg.
Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy az amerikai hírszerzési adatok megvonásának lehetősége jobb belátásra bírta a német hatóságokat az AfD megítélésével kapcsolatban.
