Szorgos futóbolondok eszkalálják a konfliktust

Továbbra is azzal nyugtatgatják a világot a katonai szakértők, hogy sem Indiának, sem Pakisztánnak nem célja a jelenleg alacsony lángon zajló konfliktus kiszélesítése. Kérdés, mit szólnak ehhez a helyi területen illetékes, középszintű parancsnokok – s pláne az ellenérdekelt szélsőségesek? Az előbbiek még csak-csak betarthatják a fentről érkező, nyugalomra intő parancsokat, de az utóbbiak már nem igazán.

Elég talán csak arra utalni, hogy jó eséllyel azok a terrorlegények sem Iszlámábádból kapták a tömeggyilkosság elkövetésére érvényes utasítást, akik nem oly rég huszonhat turistát mészároltak le Indiában – s amire aztán a sértett fél csak „visszaütött”.

A legfrissebb hírek szerint mind a két állam határvidékéről tömegesen menekülnek el a turisták. A félelem okaként az érintettek az eszkalációs veszélyen túl az egyre gyakoribb áramszüneteket jelölték meg. India ugyanis elkezdte módszeresen lerombolni Pakisztán elektromos hálózatát, s ezeket a sérüléseket a zord vidék földrajzi adottságai okán igen nehéz helyreállítani. Emellett a hatóságok maguk is korlátozzák az éjjeli világítást, így nehezítve meg az ellenséges drónok tájékozódását.

Nem mellékesen péntekre virradóan öt ember, köztük egy újszülött hunyt el a Pakisztán által ellenőrzött Kasmírban az indiai csapások nyomán. Persze a Iszlámábád sem maradt adós a válasszal, s szintén ágyúzta a túlsó oldalt.

India – mondhatni – „természetesen” nem csak a két állam találkozásánál lép föl keményen – így a legfrissebb hírek szerint Újdelhi várhatóan nyomást fog gyakorolni a Nemzetközi Valutaalapra (IMF) is. A pénzügyi szervezet ugyanis pénteken készül jóváhagyni a Pakisztánnak szóló, korábban engedélyezett hétmilliárd dolláros hitel következő csomagját. Újdelhi arról beszél, hogy a korábbi források rosszul hasznosultak s ellenőrizhetetlen módon folytak el. Kérdés, Iszlámábád miként reagál majd erre a húzásra.

A megfigyelők tegnap arra számítottak, hogy miután India légicsapásokat indított, majd Pakisztán azt állította, hogy a támadók több repülőgépét lelőtte, mindkét fél lenyugszik, hiszen egyként „győzelemről” számolhatnak be. Utóbbi fölállás pedig mérsékli a háborús veszélyt. Ugyanakkor a péntekre virradó események – azaz a tüzérségi párbaj – nem ezt a szcenáriót látszanak alátámasztani. A múltbeli konfliktusok során az Egyesült Államok és néhány más globális hatalom gyakorolt ​​erőteljes nyomást a haragos felekre azért, hogy egyezzenek ki és deeszkalálják a feszültséget.

Eddig ez a passzív agresszív magatartásforma általában működött.

Most viszont a szenvedélyek hevesebbek, a nacionalista retorika pedig mindkét oldalon csúcsra jár. Így a szomszédok pedig egyre közelebb kerülnek a háborúhoz, mint az elmúlt évtizedekben bármikor. S ebben a helyzetben elég pár, a saját pecsenyéjét sütögető futóbolond (terrorista), elszabadult hajóágyú (a feletteseire „magasról tevő” sértett katona) – esetleg valami külsős, a fegyveres harcok kirobbantásában bármi okból érdekelt szereplő felbukkanása – ahhoz, hogy végképp elguruljon a felek összes pirulája.