Izrael az elszigetelődéstől tart Trump bejelentése után

Donald Trump amerikai elnök május 6-án bejelentette: az Egyesült Államok leállítja jemeni célpontok elleni légicsapásait, válaszul arra, hogy a húszik ígéretet tettek a Vörös-tengeren zajló tengeri támadások befejezésére. Az elnök „jó hírnek” nevezte az eseményt, és hozzátette: „hiszünk a jemeni fél szavának”.

Bár hivatalos egyezmény még nem született, az amerikai védelmi minisztérium utasítást adott a támadások azonnali felfüggesztésére. A CNN szerint az egyeztetések Omán közvetítésével zajlottak, a megállapodás kizárólag a hajók elleni támadások megszüntetésére vonatkozik. Omán külügyi közleménye szerint egyik fél sem támadja többé a másikat a Vörös-tengeren és a Bab el-Mandeb szorosban, ami elősegíti a kereskedelmi hajózás biztonságát.

A jemeni Anszár Alláh mozgalom politikai tanácsának tagja, Mohamed Ali al-Houthi szerint a bejelentés azt igazolja, hogy az amerikai–izraeli szövetség megbomlott, és „Netanjahu kudarcot vallott”. Úgy fogalmazott: „Ez a döntés leválasztja az amerikai támogatást a megszálló entitásról.”

A bejelentés sokkot okozott az izraeli politikai körökben is. A 14-es izraeli csatorna szerint a kormány meglepetéssel fogadta a döntést, különösen annak fényében, hogy Izrael nemrég önállóan is csapásokat mért Jemenre. A 12-es csatorna kommentátora, Ámit Szégel azt mondta: „Ez egy üzenet a régiónak: támadjátok Izraelt, minket hagyjatok békén.”

Az izraeli légicsapások amúgy az USA egyetértésével történnek, de a jelek szerint Trump már nem kíván aktívan részt venni a jemeni célpontok elleni harcban. A 13-as csatorna elemzője, Cviki Jehezkiéli úgy fogalmazott: az amerikai kivonulás annak a jele lehet, hogy Washington „csendes megállapodásra” törekszik a húszi vezetéssel. Ez pedig könnyen Izrael katonai és diplomáciai elszigetelődéséhez vezethet a jemeni fronton.

Ami „az alkut” illeti, Trump lépése valószínűleg nem független a közelgő közel-keleti utazásától, és az irániakkal folytatott tárgyalástól, amelyről mindkét fél pozitívan nyilatkozott, s hamarosan újra tárgyaló asztalhoz ülnek.

Érdemes megjegyezni: az amerikai elnök egyúttal egy „nagyon nagy bejelentést” is kilátásba helyezett, amelyet még a héten, de legkésőbb hétfőn nyilvánosságra kíván hozni. Trump Szaúd-Arábiába, az Egyesült Arab Emírségekbe és Katarba indul, de a bejelentés tartalmáról csak annyit árult el: „Ez lesz az egyik legfontosabb bejelentés hosszú évek óta.”

Visszatérve az izraeli reakciókra: az amerikai döntés hatására Izraelben felerősödtek a viták arról, hogy a jemeni célpontok elleni izraeli légicsapások valójában milyen célt szolgálnak. Több izraeli politikus és elemző úgy látja, hogy a támadások nem képesek valódi katonai áttörést elérni, és elsősorban a közvélemény megnyugtatását célozzák.

Emilie Moatti, a baloldali Munkapárt volt képviselője szerint az izraeli műveletek legfeljebb „szemet szemért” típusú válaszok, amelyeknek nincs tartós hatásuk a jemeni katonai képességekre.

A 13-as csatorna több riportere is megjegyezte, hogy a jemeni ballisztikus és drónfegyverek zöme hegyvidéki, természetes fedezéket nyújtó régiókban van elrejtve, ahol légicsapásokkal nem lehet tartós pusztítást végezni. Az amerikai, brit és szaúdi műveletek sem jártak sikerrel korábban – emlékeztettek a megszólalók –, ezért sokan kérdésként vetik fel, vajon az izraeli hadjárat mit érhet el ugyanazokon a célpontokon.

Az izraeli médiában megjelent egy másik, kritikus hang is, amely a retorika és a valóság közti szakadékra hívja fel a figyelmet. Mohamed Mjadala, a 12-es csatorna újságírója szerint a médiában rendszeresen elhangzó „példátlan csapás” formulák gyakran túlzók, mivel például a szanaai repülőtér már tavaly is célpont volt. Ez szerinte aláássa a lakosság bizalmát is, ha az eredmények nem igazolják vissza a hadműveletek súlyát.