Háborúpárti fordulatot vett a Trump-adminisztráció

Az első lépésként az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta egy legalább 50 millió dollár értékű katonai felszerelés eladását Ukrajnának. Ez az első ilyen jellegű engedély Trump elnöksége alatt, és a Biden-kormányzat által alkalmazott közvetlen katonai segélyezés helyett kereskedelmi alapú megközelítést képvisel. A felszerelés pontos típusát nem hozták nyilvánosságra, de a tranzakció szorosan kapcsolódik az új ásványkincsekről szóló megállapodáshoz.

Ezt követően a Pentagon bejelentette egy 310,5 millió dolláros csomag jóváhagyását, amely F–16-os vadászgépekhez kapcsolódó kiképzést, fenntartást és alkatrészeket tartalmaz. A csomag része a repülőgépek korszerűsítése, személyzeti kiképzés, pótalkatrészek, szoftverek és logisztikai támogatás. A fővállalkozók között szerepel a Lockheed Martin Aeronautics, a BAE Systems és az AAR Corporation.

Az új típusú megállapodás lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok a katonai támogatás értékét jóváírja egy közös beruházási alapban, amely Ukrajna ásványkincseinek kiaknázására és az ország újjáépítésére irányul. Ez a megközelítés szakít a korábbi, egyoldalú segélyezési modellel, és több szempontból is érdekelté teszi Washington Kijev hosszú távú támogatásában.

Az Egyesült Államok emellett új szankciós csomagot készít elő Oroszország ellen, amely a pénzügyi és energiaágazatot célozza. A csomag célja, hogy fokozza a nyomást Moszkvára Ukrajna elleni agressziója miatt. Ugyanakkor nem világos, hogy Trump elnök valóban aláírja-e a rendeletet, mivel korábban többször is kifejezte szkepticizmusát a szankciók hatékonyságával kapcsolatban.

A republikánus szenátor, Lindsey Graham egy külön törvényjavaslatot is előterjesztett, amely „csonttörő” szankciókat vezetne be Oroszország ellen, beleértve egy 500 százalékos vámot az orosz olajat vásárló országokkal szemben. Ez a javaslat közvetlenül érintheti Magyarországot is, amely továbbra is jelentős mennyiségű orosz energiát importál.

A Trump-kormányzat lépései új irányt jelentenek az amerikai–ukrán kapcsolatokban, amelyek mostantól gazdasági és katonai együttműködésre épülnek, miközben fokozzák a nyomást Oroszországra a konfliktus befejezése érdekében. Az amerikai adminisztráció ezzel lényegében olyan fordulatot vett, amelyet a köznyelv az utóbbi időben háború- és ukránpárti jelzőkkel illetett.