A szakértő Erdő Péter esélyeiről

– Az eljárási rend szerint a következő napok hogyan zajlanak Vatikában?

– A mai nappal megkezdődtek a bíborosi kollégium gyűlései, ugyanis amikor üresedésben van Péter széke a pápa halálát követően, akkor ők hivatottak meghozni a legfontosabb döntéseket. Még hozzá úgy, hogy a különleges időszakra vonatkozó törvényeket végrehajtják. Ilyenkor semmilyen újítás nem lehetséges. Két dolgot kell intézni. Egyrészt az elhunyt pápa temetését, másrészt, hogy ők maguk megválaszthassák a következő pápát.

A diszkussziók során nem csak azt vitatják meg, hogy mikor legyen a pápa temetése, amiről szavaznak is; hanem az egyház helyzetéről is beszélgetnek, a világ különböző részein megjelenő kihívásokról, a kívánatosnak vélt elgondolásokról.

Ilyenkor derül ki, hogy melyikük az, aki a jelenkor szükségleteinek talán a leginkább megfelelő módon tudná az egyházat kormányozni.

– Mikor ülhet össze a pápaválasztó testület?

– A konklávéra legalább két hetet kell várni, mert leghamarabb az üresedést követő tizennegyedik napon kezdődhet meg, de legkésőbb három hét múlva mindenképpen össze kell ülnie, hogy ne húzódjon el nagyon ez az átmeneti állapot. Ennek az időpontjáról ugyancsak a bíborosi kollégium dönt.

– Nagyon sokat lehetett hallani az elmúlt években a katolikus egyházon belüli eltérő irányzatokról, sőt olyan hírek is napvilágot láttak, ami szerint a német katolikusok a melegházasság ügye miatt akár ki is válnának az egyetemes katolikus egyházból. Elképzelhető, hogy ilyen szempontok is felmerülnek a következő egyházfő kiválasztásakor?

– A mindenkori pápának az egyik legfontosabb feladata az egyház összetartása. Ez az első pontok között szerepel a munkaköri leírásában, amit maga Jézus Krisztus adott a pápának, Szent Péter apostolnak. A másik nagyon fontos pontja ennek a munkaköri leírásnak, hogy Péter és utódja erősítse meg a hitben a híveket. Abban a hitben, amit Jézus Krisztus adott át az egyháznak, az ő igehirdetése, az ő tanítása révén, amelyet az egyháznak híven kell őriznie és továbbadnia a világnak, mert

ez nem egy zárt tanítás, amit be kell magolni, és tovább kell adni, hanem egy örömhír,

amit Jézus Krisztus adott az egyháznak, amit ő gyűjtött maga köré, amikor itt volt közöttünk. A pápának pedig az a feladata, hogy ennek az örömhírnek a hiteles továbbadását az adott korban irányítsa. Neki kell megmondania, hogy mi az, ami még beletartozik a katolikus hitbe, és mi az, ami már nem.

Az egyháztörténetben máskor is volt rá példa, hogy különböző irányzatok merültek fel, akkor mindig a mindenkori pápa feladata, hogy kijelölje a helyes utat,

amiben a Szentlélek segítségére számíthat, akit Jézus Krisztus ígért meg az egyháza számára. A bíborosi gyűléseken most mind napirendre veszik az eltérő véleményeket, hogy miként lehetne napjainkban ezt a jézusi tanítást hathatósan képviselni. Valóban az most a legnagyobb kihívás, hogy a különböző álláspontokat, a teljesen legitim lelkiségi irányzatokat hogyan lehet egységbe forrasztani, és az új pápa képviseletével hathatósan érvényesíteni a világban.

– Már Ferenc pápa halála előtt is zajlottak az esélylatolgatások, és a legtekintélyesebb médiumok is komoly lehetőséget látnak Erdő Péter bíboros megválasztására. Mi erősítheti az ő esélyeit?

– Már több száz évvel ezelőtt is zajlottak latolgatások a következő pápa személyét illetően, és ez most sincs másként. A legkülönbözőbb fórumokon olvashatunk, hallhatunk ilyen latolgatásokat, és azt látjuk, hogy Erdő Péter bíboros urat szinte valamennyi esetben az első hat, hét legesélyesebb jelölt között tartják számon.

– Miként vált ő világszerte ilyen tekintélyessé?

– Egyrészt az egyik legrégebb óta bíborosi méltóságban lévő egyházi vezető; most már több mint húsz éve nevezte ki őt II. János Pál pápa bíborossá, tehát komoly gyakorlata van, hogy miként kell az egyház működésében valamilyen módon felelősséget vállalni.

Másrészt már ezt megelőzően is nagy szaktekintélynek számított az egyházi jogrend ismeretének a tekintetében.

Továbbá fontos szerepet töltött be a 2014–15-ös püspöki szinódus során, ahol a családok szerepe volt a téma, majd pedig Budapesten ő rendezte meg, és ő adott otthont az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak, ami a katolikusok legnagyobb világi találkozója, és maga Ferenc pápa is részt vett rajta, sőt ezt követően másodszor is elutazott Magyarországra, ami az ő gyakorlatát nézve szinte példa nélküli, hogy kétszer is ellátogasson egy városba, egy országba. Mindez Erdő Péter ismertségét is erősítette és megerősítette az egész egyházon belül.

Ő mindenképpen az olyan személyiségek közé tartozik, akiről tudják, hogy alkalmas az egyház vezetésére.

A konklávé éppen arról szól, hogy megnézik, ezen személyiségek közül ki az, aki mögé fel tud sorakozni a bíborosi kollégium kétharmados többsége. Ezek előre nehezen megjósolható folyamatok, hiszen ha két jelöltre redukálódik a választás, de közöttük nem sikerül dönteni, akkor felvetődhet egy korábban kevésbé favorizált harmadik jelölt neve, akit képesnek tartanak egy kompromisszumra. II. János Pál pápa megválasztása pontosan egy ilyen kompromisszum meglepetése volt.