Külföld
Musk a Mars meghódítását tűzte ki célul
Mindezt a NASA erőforrásaival és erős politikai támogatással
A fordulópont azután következett be, hogy Musk több mint 250 millió dollárt fordított Donald Trump újraválasztási kampányának támogatására. Cserébe nemcsak kulcsszereplővé vált a Fehér Ház belső köreiben, hanem elérte, hogy egyik közeli szövetségesét, Jared Isaacmant – aki korábban a SpaceX-szel együttműködve már járt Föld körüli pályán – kinevezzék a NASA élére.
Isaacman meggyőződése, hogy Musk víziója, a Mars kolonizálása a legnagyobb kaland, amibe az emberiség belevághat.
Most, hogy Elon Musk küldetése a kormányzati hatékonysági hivatal (DOGE) élén a végéhez közelít, a figyelmét hamarosan ismét a világűr meghódítására koncentrálhatja. A Musk-féle űrfelfogás azonban nem fér meg a NASA korábbi stratégiájával.
Az amerikai űrügynökség az elmúlt évtizedben az Artemis program keretében a Holdra való visszatérést és annak hosszú távú kutatását tűzte ki célul.
Az űrhivatal hatalmas beruházásokat irányzott elő a Boeing által fejlesztett Space Launch System (SLS) rakétába, az Orion kapszulába és a Hold körüli pályára tervezett Gateway űrállomásba. Mindez azonban most veszélybe került.
A Trump-kormány új költségvetési tervezete – Musk támogatásával – meg akarja szüntetni az SLS-programot, és a forrásokat a Mars-missziókra csoportosítaná át.
Musk szerint a Hold újbóli elérése már nem érdemes cél, csak elvonja a pénzt és a figyelmet a nagyobb küldetésről, a Mars meghódításáról.
A SpaceX által fejlesztett Starship rakétarendszer a Mars meghódításának a kulcsa – mondja Musk. A vállalat már 2026-ra egy automata küldetést tervez a vörös bolygóra, embereket küldő expedíció indítása pedig 2029-re lehet reális. A SpaceX munkatársai már most utasítást kaptak arra, hogy minden fejlesztést a Mars-missziók szolgálatába állítsanak – még ha ez a NASA meglévő programjaival ütközik is.
A politikai nyomás nemcsak a NASA működését, hanem a szövetségi szabályozó hatóságokat is elérte. Musk új kormányzati egysége, a DOGE máris hozzáfogott a szövetségi ügynökségek átalakításához. Több kormányzati hivatal – köztük a Musk cégeit vizsgáló amerikai versenyhivatal – működését felülvizsgálják.
A DOGE emberei most a NASA belső döntéshozatalában is részt vesznek, és a munkahelyi légkör egyre feszültebb: egyes dolgozók szerint a változások nyugtalanítóak és zavarosak.
Nemcsak a NASA, de a kongresszus is figyeli az eseményeket. Több republikánus és demokrata törvényhozó – köztük texasi képviselők, akik saját államuk űripari érdekeit védik – nem nézik jó szemmel az Artemis program leállítását.
Szerintük az SLS a legbiztosabb eszköz arra, hogy az Egyesült Államok megelőzze Kínát a Hold felszínének elérésében. Mások, mint Ted Cruz szenátor, a Nemzetközi Űrállomás jövője miatt aggódnak, amely Musk szerint már feleslegessé vált.
Miközben a közvélemény és a szakma még csak most kezdi megemészteni ezt a példátlan átrendeződést, Musk már a jövőt tervezi.
A Starlink, amely több ezer műholddal szolgáltat internetet világszerte, nemcsak pénzügyi hátország, hanem a jövőbeli Mars-kolónia kommunikációs gerince is lehet. Musk már évekkel ezelőtt azt mondta: minden vagyona, beleértve a Tesla-részvényekből származó milliárdokat, egyetlen célt szolgál, hogy az emberiség több bolygón éljen.
A kérdés tehát nem az, hogy Musk komolyan gondolja-e a Mars meghódítását. Az igazi kérdés, amit a NASA munkatársai, a kongresszusi képviselők és a világűr jövője iránt érdeklődő közvélemény is feltesz: vajon szabad-e egy üzletember kezében összpontosulnia egy ilyen hatalmas és globális jelentőségű ügynek?
A Mars új lehetőségeket kínál az emberiség számára, de a döntések, amelyek most Washingtonban születnek, meghatározzák, hogy ez az álom kinek a víziója alapján valósul meg.
