Külföld
„A kormány széles nemzeti konszenzust akar kialakítani”
A szlovének közel fele nem támogatja a védelmi kiadások növelését
A válaszadók többsége, 58,6 százalék továbbra is elkötelezetten támogatja Szlovénia NATO-tagságát, amely szövetséghez az ország 2004-ben csatlakozott. Kevesebb mint egyharmaduk, 28,6 százalék ellenzi a tagságot, 12,8 százalék pedig bizonytalan.
A válaszadókat megkérdezték az integráltabb közös európai védelemre vonatkozó tervekről is, amelyeket 67,1 százalék támogat, 20,5 százalék pedig ellenez; 12,4 százalék bizonytalan, és nem tudja megítélni.
A felmérés azt követően készült, hogy Robert Golob kormányfő egy nemzeti konferencián a hét közepén arról beszélt: a védelmi kiadásokat növelni kell, de ez nem történhet egyetlen csoport kárára sem, legkevésbé a legkiszolgáltatottabbak jogainak megnyirbálása árán.
Jelezte: a védelmi kiadásokkal foglalkozó állásfoglalás-tervezet várhatóan április végére készül el, addig a kormány széles nemzeti konszenzust akar kialakítani arról, hogy ez a helyes út.
Szlovénia védelmi kiadásai a NATO-országok között a legalacsonyabbak közé tartoznak. A legalább kétszázalékos védelmi kiadási célkitűzést Ljubljana 2030 előtt szeretné elérni.
A valamivel több mint kétmillió lakosú ország védelmi minisztériumának előrejelzései szerint Szlovénia védelmi kiadásai idén elérik a GDP 1,5 százalékát, 2026-ban pedig az 1,6 százalékát.
