Hiába a brutalitás, kilátástalan Ukrajna helyzete

Elképesztő veszteségeket szenved Ukrajna a háborúban. Nemcsak a fegyverek, lőszer és maga a gazdaság sínyli meg a három éve tartó háborút, hanem a lakosság is. Rengeteg katona sérült, de naponta több százan meg is halnak. A fronton szükség van utánpótlásra, így egyre több ukrán lakost mozgósítanak kényszerrel. Az internet tele van ilyen jellegű videókkal, de az ukrán hadifoglyok nagy része is arról nyilatkozik, hogy kényszermozgósítás után küldték a frontra.

Szinte minden beszámoló arról szól, hogy a kényszersorozók minden eszközt bevetnek azért, hogy egyre több katonát küldhessenek a frontra. Az sem zavarja őket, ha egy-egy ukránt meg kell verniük vagy éppen a saját gyerekeik szeme láttára kell elvinniük.

Ukrán hadifoglyok beszámolóinak tucatjai szólnak arról, hogy az így mozgósított katonák rendes kiképzés nélkül jutnak ki a frontra, ráadásul a felkészítés csak pár napot vesz igénybe. Éppen ezért egyre többen adják meg magukat az oroszoknak az első adandó alkalommal.

Nagy port kavart egy ügyvéd édesanya vallomása fia haláláról, aki kényszermozgósítottként várta, hogy a frontra vigyék. Elmondása szerint őrizetbevétele után egy éjszakára a pincébe zárták, anélkül, hogy WC-re mehetett volna. Másnap reggel egy novomoszkovszki katonai egységhez küldték anélkül, hogy katonai orvosi vizsgálaton átesett volna. Ugyanakkor az édesanyja szerint sikerült felhívnia őt, és elmondani neki, hogy elvesztette az eszméletét, és orvoshoz ment. Az orvos megállapította, hogy a fiatalember egészséges. Segítséget nem nyújtottak neki, de a telefonját elvették. Petrova elmondta, hogy fia egy dnyiproi pszichiátriára került, ahol delíriumot és kábítószer-mérgezést diagnosztizáltak nála. Az orvosok alkoholt is kimutattak a szervezetében. A fiatalember január 31. óta lélegeztetőgépen, intenzív osztályon feküdt, veséi leálltak, és kétoldali tüdőgyulladást kapott. Emellett számos zúzódás volt a testén, a lábai és a karjai pedig fagyási sérüléseket szenvedtek. A nő elmondása szerint a halál február 3-án következett be. Véleménye szerint az ok kínzás volt. De ez csak egy történet a számtalan ilyen elborzasztó eset közül.

A hatalmas katonahiányon az sem javított egy moszkvai közlemény szerint, hogy Kijev február 11-én bevezette az új, úgynevezett 18-24 szerződést az ukrán fiatal önkéntesek bevonása érdekében, az egy hónapra tervezett négyezres célszámmal szemben azonban még kétezer fiatalembert sem sikerül toborozni az ukrán fegyveres erők soraiba. Pedig Volodimir Zelenszkij elnök egyévi szolgálatért 24 ezer dollárt, vizsga nélküli egyetemi felvételt és 0 százalékos jelzáloghitelt ígért a jelentkezőknek.

Egy ukrán közvéleménykutató cég február 3. és 9. között végzett felmérése szerint az ukránok 86,5 százaléka ellenzi a mozgósítási korhatár csökkentését, még akkor is, ha a fronton romlik a helyzet. Ezenkívül a válaszadók 79,9 százaléka bírálta a mozgósítás jelenlegi formáját az országban.

A sikeres mozgósítás érdekében számtalan szigorítást tettek már. Legutóbb február végén. Maxim Pavljuk képviselő a „Nép Szolgája” párttól azt javasolja, hogy szigorítsák a mobilizáció kijátszásáért és az emberek külföldre szállításáért járó büntetést, megtiltva a bíróságoknak, hogy enyhébb vagy próbaidőre felfüggesztett büntetést szabjanak ki. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a Verhovna Rada elé terjesztette. Információk szerint a képviselő azt javasolja, hogy a sorkatonák illegális külföldre szállításáért ne három-öt év börtön, hanem hét-kilenc év vagyonelkobzással járó börtönbüntetés járjon.

A helyzet egyre borúsabb Ukrajna számára. Az orosz védelmi minisztérium januári jelentése szerint az ukrán hadsereg az elmúlt fél évben havi mintegy 50 ezer embert veszített, miközben a kiképzőközpontok csak 30 ezer újoncot készítettek fel. Ráadásul a dezertálások száma is egyre magasabb. A moszkvai katonai tárca ukrán hivatalos adatokra hivatkozva azt állítja, hogy mintegy 100 ezer ukrán katona önkényesen hagyta el katonai egységét és szökött meg.

Az elmúlt egy hét történései reményt adhatnak az ukránoknak. Talán közelebb vagyunk a békéhez, mint eddig bármikor. Egy televíziócsatorna a fronton kérdezte a katonákat, egyben mindenki egyetértett, jó lenne már, ha vége lenne a háborúnak, mindenki szeretne már hazatérni a szeretteihez.