Kijev feszültséget próbált szítani a Kaukázusban?

Közben az ukrán védelmi hírszerzés (DIU) határozottan tagad. Szerintük a vádak megalapozatlanok, és egyértelműen egy lejárató kampány részei, amelynek célja, hogy Ukrajna hírnevét rontsa a térségben.

A hírszerzés arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügyben egy állítólagos levél is felbukkant, amit mintha a DIU küldött volna Ivan Havriljuk ukrán védelmi miniszterhelyettesnek. A dokumentumot azonban hamisítványnak tartják, mivel tele van elírásokkal és nem felel meg az ukrán hivatalos levelezés formai követelményeinek.

Az ukrán hírszerzés szerint a jelenlegi vádaskodások egy szélesebb körű propaganda részei, amelyek célja, hogy aláássák Ukrajna pozícióját a kaukázusi térségben. Úgy vélik, hogy Moszkva érdeke az, hogy megingassa Kijev és a térségbeli országok közötti kapcsolatokat.

A Kaukázusban zajló örmény–azeri konfliktus a posztszovjet térség egyik legrégebbi és legvéresebb harca. A Szovjetunió felbomlása után kirobbant háborúban Örményország kerekedett felül, ám a konfliktus 2020-ban újra fellángolt, amikor Azerbajdzsán visszaszerezte Hegyi-Karabah jelentős részét. A 2023-as hadműveletekkel az örmény fennhatóság teljesen megszűnt a régióban, és Jereván egyre inkább eltávolodik Moszkvától, nyugati szövetségeseket keresve. Bár hivatalos békekötés még nem történt, a térségben továbbra is feszült a helyzet, ami újabb fegyveres összecsapások lehetőségét vetíti előre.