Külföld
Egyelőre nincs tervben az európai békefenntartók Ukrajnába küldése
Az Ukrajnában állomásozó, külföldi kontingensről szóló megbeszélések „az első előtti, negyedik lépésnek” tűnnek
Merz pénteken a ZDF és az ARD által rendezett Berlini forduló című rendezvényen beszélt azokról a hírekről, amelyek szerint Nagy-Britannia és Franciaország akár 30 000 békefenntartót is tervez Ukrajnába küldeni, amennyiben Moszkva és Kijev között tűzszünet jön létre.
Egyetértett Olaf Scholz leköszönő kancellárral abban, hogy a jelenlegi körülmények között nem valószínű egy ilyen bevetés.
„Ugyanúgy látom a dolgot, mint a kancellár: Ez a kérdés ma egyáltalán nem merül fel” – jelentette ki Merz. „Az első kérdés, amelyet fel kell tennünk magunknak, a következő: támogatjuk-e továbbra is Ukrajnát, hogy meg tudja védeni magát? Véleményem szerint eddig nem tettünk eleget, különben ez a háború nem tartana már három éve.”
Scholz szerint az Ukrajnában állomásozó, külföldi kontingensről szóló megbeszélések „az első előtti, negyedik lépésnek” tűnnek, és ragaszkodik ahhoz, hogy a közvetlen prioritást a „tisztességes béketárgyalásoknak” kell élvezniük.
Friedrich Merz CDU-ja győztesen került ki a legutóbbi német szövetségi választásokból, míg Scholz Szociáldemokrata Pártja (SPD) jelentős vereséget szenvedett. Merz várhatóan a koalíciós kormány megalakulása után lép hivatalba, bár az időpont még nem világos.
A Wall Street Journal (WSJ) szerint a brit–francia terv szerint a nyugati „békefenntartók” Ukrajnában a létfontosságú infrastruktúrát, városokat és kikötőket védenék ahelyett, hogy közvetlenül a frontvonalon vetnék be őket.
A terv attól is függ, hogy London és Párizs képes lesz-e meggyőzni Donald Trump amerikai elnököt, hogy kötelezze el magát egy korlátozott amerikai katonai szerepvállalás mellett, amely kritikus támogatást nyújtana olyan területeken, mint a légvédelem, a logisztika és a hírszerzés – írja a WSJ.
Oroszország határozottan ellenezte a nyugati békefenntartó erők esetleges bevetését, és arra figyelmeztetett, hogy minden illetéktelen külföldi katonai személy Ukrajnában legitim célpontnak minősülne.
Szergej Lavrov külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva „fenyegetésnek” tekinti a NATO terjeszkedését az orosz határok felé, vagyis a szövetség csapatainak Ukrajnába való telepítése – bár más zászló alatt – semmit sem változtatna ezen.
Az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) tavaly azt mondta, hogy a Nyugat a békefenntartók telepítésének álcája alatt „lényegében megpróbálhatja megszállni Ukrajnát”.
