Külföld

A Kreml szerint nem Moszkvától függ a Barátság csővezeték korlátozása

Kijev feketelistára tette a a Lukoil olajtársaságot

Ukrajna politikai megfontolásból döntött az Oroszországból Szlovákiába és Magyarországra a Barátság csővezetéken át irányuló kőolajtranzit korlátozása mellett, a helyzet megoldása nem Moszkvától függ – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.

A Kreml szerint nem Moszkvától függ a Barátság csővezeték korlátozása
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy Ukrajna politikai megfontolásból döntött a kőolajtranzit korlátozása mellett
Fotó: AFP/Alexander Nemenov

„Nem gondolom, hogy lehetőségünk lenne arra, hogy felvegyük a kapcsolatot a tranzitot biztosító ukrán vállalatokkal. Továbbá, a döntés valószínűleg nem technikai, hanem politikai szinten született. Itt pedig nincs közöttünk semmilyen párbeszéd” – nyilatkozott a szóvivő arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon Oroszország megpróbálja-e feloldani a tranzit blokádkóját ezen az útvonalon, vagy keres-e más szállítási módokat.

„Ezért a helyzet valóban elég válságos a címzettjeink számára, de ez semmilyen módon nem rajtunk múlik” – tette hozzá.

A TASZSZ orosz hírügynökség emlékeztetett rá, hogy a szlovák gazdasági minisztérium korábban megerősítette: a Lukoil olajtársaságnak a Barátság csővezetéken keresztül irányuló szállításait leállították Ukrajnában, mert Kijev feketelistára tette a vállalatot. Emiatt ellátási zavar léphet fel a Slovnaft pozsonyi olajfinomítójának működésében, ahol a feldolgozott olaj mintegy kétharmada orosz eredetű. Az orosz olajat az Ukrajnán keresztül haladó Druzsba törzsolajvezetéken keresztül szállítják Szlovákiába.

A hírügynökség idézte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminisztert, aki szerint Ukrajnában új jogi helyzet alakult ki, amelynek alapján a Lukoil jelenleg nem szállít Magyarországra.

Kapcsolódó írásaink

Lavrov–Szijjártó-találkozó New Yorkban + VIDEÓ

ĀTovábbra is cél az együttműködés fejlesztése a két ország között a szankciók által nem érintett területeken, ugyanis számos magyar cég sikeres az orosz piacon, például a mezőgazdasági, az élelmiszeripari vagy a gyógyszeripari szektorban