„Hatalmas tragédia lenne a NATO Kína-ellenes blokká válása”

A tárcavezető a NATO-csúcstalálkozó zárónapján arról számolt be, hogy a délutáni ülésen az indiai- és csendes-óceáni térség több vezetője is részt fog venni. Üdvözölte, hogy az észak-atlanti szövetség fejleszti a külkapcsolatait, és nyugodt, kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik a világ más részeivel.

„Ugyanakkor emlékeztetni kell magunkat arra, hogy mit is jelent a NATO rövidítés, legalábbis annak az első két betűje, és mi is volt a NATO megalapításakor az alapítók szándéka (.) Az NA az észak-atlantit jelenti. Azaz mikor a csendes-óceáni, indiai-óceáni térségbeli együttműködésre fókuszál a NATO, akkor az jó, de csak addig, amíg ez nem egy valaki ellen irányuló szervezkedés” – figyelmeztetett.

„Tehát mi azt nem fogjuk támogatni, hogy bárki abba az irányba tolja a NATO indiai- és csendes-óceáni kapcsolatépítését, hogy a NATO egy Kína-ellenes blokk legyen. Az hatalmas tragédia lenne” – mondta.
Rámutatott, hogy a világ már így is nagy lépésekkel halad az ismételt blokkosodás irányába, ami hazánk érdekeivel ellentétes, ugyanis Magyarország mindig erősen rajtaveszített Kelet és Nyugat konfliktusán.

„Tehát mi nem akarjuk, hogy a NATO egy valaki ellen szerveződő szövetség legyen” – húzta alá. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány támogatja az indiai-csendes-óceáni partnerséget, különös tekintettel arra, hogy ez olyan baráti országokra is kiterjed, mint Dél-Korea és Japán, amelyek vállalatai igen jelentős szerepet játszanak hazánk gazdaságának fejlődésében, az autóipari forradalom előmozdításában. „Tehát abszolút barátokról van szó, de nem szeretnénk, ha a NATO Kína-ellenes szervezkedésbe vágna bele” – szögezte le.

A miniszter végül arra is kitért, hogy a NATO védelmi szövetség, így ezt a szavai szerint figyelembe kell venni a külkapcsolatok építésénél is. „Nem válhatunk egy támadási szövetséggé, nem szervezkedhetünk egy Kína-ellenes blokk létrehozása érdekében” – összegzett.

A tárcavezető a NATO–Ukrajna Tanács délutáni ülése kapcsán az azt övező ellentmondásokat említette, hangsúlyozva, hogy a kelet-európai állam csatlakozása a korábbi bővítésekkel szemben nem erősítené, hanem gyengítené a szövetséget, mivel arról eltérő álláspontok vannak a tagok körében, még akkor is, ha ezt egyesek nem merik nyíltan felvállalni.

Szavai szerint az ukrán belépés a katonai szervezet védelmi karakterét sem erősítené, az ugyanis azzal járna, hogy teljesen nyílt háborús konfliktus kockázata állna elő a NATO és Oroszország között.

„Azaz amikor mi, magyarok léptünk be közép-európai barátainkkal, a csehekkel, lengyelekkel közösen, az megerősítette a NATO-t, a NATO egységét meg védelmi karakterét is. Egy esetleges ukrán belépésről egyik sem mondható el” – hangsúlyozta.

„Úgyhogy ezért mi arra kérjük a szövetséget és minden szövetségesünket természetesen, hogy amikor az ukránok esetleges NATO-tagságáról beszélnek, azt a legnagyobb körültekintéssel tegyék” – mondta.

Szijjártó Péter komoly ellentmondásnak nevezte azt is, hogy az ukrajnai háború esetében a diplomáciai csatornák használata, a párbeszéd teljesen elveszítette a legimitását a nemzetközi szervezetekben, ami amúgy is tűrhetetlen, de annak fényében pláne az, hogy közben a fél világ arra akarja rászorítani Izraelt, hogy a gázai válság rendezése érdekében kezdjen tárgyalásokat a Hamásszal.

„Tehát arra akarnak rávenni egy államot, Izraelt, hogy egy terrorszervezettel tárgyaljon egy biztonsági típusú válság megoldásáról. Miközben az ukrajnai háború esetében a diplomáciai kapcsolatok elvágása, a kommunikációs csatornák bezárása zajlik, és ha valaki azt mondja, hogy tárgyaljunk, akkor azt azonnal megbélyegzik” – fogalmazott.

„Ez annyira furcsa, olyan ellentmondásos, hogy az ember fejében megfordul, hogy esetleg nem az van-e, hogy a háttérben zajlik valami, amiről mi nem tudunk. Hogy nem az van-e esetleg, hogy a háttérben zajlanak egyeztetések, viszont annak érdekében, hogy ezeket elfedjék, hisztérikusan reagálnak minden olyan felvetésre, amely az egyeztetések szükségességét hozza elő” – tette hozzá.

A miniszter leszögezte, hogy a kételyeket csak erősítik azok a friss adatok, amelyek szerint az amerikai–orosz kereskedelmi forgalom májusban ötven százalékkal bővült az egy hónappal korábbihoz képest.

Rámutatott, hogy az Egyesült Államokba irányuló orosz exportot továbbra is az uráneladás húzza, s ez azért érdekes, mert Washington közben arra próbálja rászorítani Európát, hogy számolja fel a nukleáris együttműködését Oroszországgal.

„Tehát vannak rendkívül komoly ellentmondások, Izrael tárgyaljon a Hamásszal, de ne legyen tárgyalás az orosz–ukrán konfliktusban, és eközben amerikai–orosz kereskedelmi forgalmi növekedés van, szóval néha az embernek megfordul a fejében, hogy a háttérben nem történik-e valami, amiről nem tudunk” – jelentette ki.

„Mi továbbra is a párbeszéd, a diplomáciai csatornák aktivizálása mellett fogunk érvelni, mert az látszik, hogy az a stratégia, amit két és fél évig folytatott az észak-atlanti, európai világ totális kudarcot vallott. A fegyverszállítások csak megnövelték a fegyvermennyiséget, s egyre többen halnak meg a háborúban. Sajnos brutális eszkalációs kockázatok néznek ki, kegyetlen jelenetek zajlanak a frontvonalon, úgyhogy az elmúlt két és fél év sikertelensége után talán át kéne térni egy másik stratégiára, amit a diplomáciai kapcsolatok újraélesztése és a párbeszéd kellene, hogy meghatározzon” – összegzett.