Külföld

Fontos az EU nyugat-balkáni bővítése + VIDEÓ

A Nyugat-Balkán stabilitásának, s ezzel pedig a kontinens biztonságának is nagy lökést adna a térségbeli országok mielőbbi európai uniós integrációja, a magyar soros elnökség ezért a folyamat felgyorsításán fog dolgozni – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Washingtonban.

Fontos az EU nyugat-balkáni bővítése + VIDEÓ
Szijjártó Péter: Szerbia tizenöt, Montenegró tizenhat, Észak-Macedónia pedig húsz éve vár az EU-ra...
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter

A tárcavezető a NATO-csúcstalálkozó utolsó napján azt emelte ki a montenegrói és az észak-macedón kollégáival folytatott egyeztetései kapcsán, hogy az együttműködés a Nyugat-Balkánnal igazi biztonsági típusú kérdés, hiszen a régió stabilitása komoly kihatással van Európa biztonságára. „Látható, hogy ha a Nyugat-Balkánon nincs stabilitás, ha nyugtalanság van, s ha konfliktusok határozzák meg a mindennapi életet, akkor egyfajta állandó bizonytalanság sugárzik ki onnan, és nekünk, akiknek az elmúlt két és fél évet egy háború árnyékában kellett megélnünk, nagyon nem hiányzik még egy biztonsági típusú konfliktus vagy akár csak biztonsági típusú instabilitás” – fogalmazott.

„Márpedig az elmúlt időszakban akár Koszovó, akár Bosznia-Hercegovina kapcsán számos olyan hír látott napvilágot, amelyek sajnos nem a stabilitás, nem a nyugodt, kiegyensúlyozott, békés fejlődés irányába mutattak” – figyelmeztetett.

Majd aláhúzta, hogy a Nyugat-Balkán stabilitásának, és ezáltal a kontinens biztonságának is nagy lökést adna a térségbeli államok európai uniós integrációja, ami egyúttal friss lendületet is kölcsönözhetne a közösségnek. Sérelmezte, hogy a régiós tagjelölt országok átlagosan immár több mint tizenöt éve várnak a belépésre: Szerbia tizenöt, Montenegró tizenhat, Észak-Macedónia pedig húsz éve.

„Az egész bővítési politikáját az Európai Uniónak hitelteleníti az, hogy a nyugat-európai országok közül, vagy a baltiak közül mindig valaki valamilyen akadályt akar gördíteni a nyugat-balkáni országok tagsága elé” – vélekedett. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország a soros EU-elnöksége alatt arra fog koncentrálni, hogy Észak-Macedóniával valójában megnyíljanak a csatlakozási tárgyalások, s legalább egy fejezetcsoportot meg lehessen nyitni.

Leszögezte, hogy Montenegróval minimum hét, de ideális esetben inkább kilenc-tíz tárgyalási fejezetet le szeretnének zárni még idén. „Mi azt gondoljuk, hogy a montenegróiak megtették az ehhez szükséges lépéseket” – mondta.

Ezt követően Szerbiát a térség, a nyugat-balkáni stabilitás és fejlődés kulcsországának nevezte, továbbá arról számolt be, hogy legalább egy fejezetcsoportban meg akarják indítani a tárgyalásokat hazánk EU-elnöksége idején. „Jól látható, hogy a nyugat-balkáni bővítést jelenleg nem övezi többségi támogatás az Európai Unióban. Más, amit egyes tagállamok a nyilvánosság előtt mondanak, s más, amit zárt ajtók mögött képviselnek” – jelentette ki.

„Azonban mi azon leszünk, hogy a következő fél évben a nyugat-balkáni országok integrációjának terén is nagy előrelépések legyenek” – fűzte hozzá. A miniszter végül a szerb hivatali partnerével lefolytatott megbeszélése kapcsán azt közölte, hogy Belgrád „kifejezetten egy békére koncentráló álláspontot foglal el a nemzetközi politikai vitákban, ezért Európából jó sok támadást is kapnak”.

„Mindenféle mesterséges módon próbálják lassítani a szerbek csatlakozási folyamatát. Ez a mi nemzeti érdekeinkkel abszolút ellentétes, úgyhogy a következő időszakban is arra fogunk koncentrálni, hogy a szerb barátainknak is minél többet segítsünk az európai integrációs folyamatban” – hangsúlyozta.

Objektum doboz

Kapcsolódó írásaink