Külföld

Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője az új brit miniszterelnök

Pénteken felkérte az új kormány megalakítására az uralkodó

Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője lett az Egyesült Királyság miniszterelnöke, miután a Labour választási győzelme után III. Károly király pénteken felkérte az új kormány megalakítására.

Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője az új brit miniszterelnök
Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője győzelmi beszédet mond a választási éjszakán
Fotó: AFP/Justin Tallis

A Buckingham-palotából visszatérve, a Downing Street-i kormányfői hivatal előtt miniszterelnökként elmondott első beszédében Starmer elismerően szólt konzervatív párti elődjéről, Rishi Sunakról, kijelentve: nem szabad lebecsülni azokat a vívmányokat, amelyeket Sunak az első ázsiai gyökerű brit miniszterelnökként elért.

Rishi Sunak kemény, elkötelezett munkát végzett az előző brit kormány élén, és ezért is elismerés illeti – tette hozzá.

Az új miniszterelnök kijelentette: a munkáspárti kormány az ország nyugodt, türelmes újjáépítése mellett kötelezte el magát, de ezt a munkát „még ma el kell kezdeni, mert a feladat sürgős”.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ehhez a munkához idő kell, az ország átalakítása „nem úgy megy, mintha csak egy villanykapcsolót kellene felkapcsolni”.

Starmer első, rövid miniszterelnöki beszédében nem említett konkrét cselekvési terveket.

A választási kampány idején azonban többször kijelentette, hogy választási győzelem esetén a munkáspárti kormány már „első munkanapján” leállítja a Nagy-Britanniába illegálisan, embercsempészek szervezésében csónakokkal érkező menedékkérők ruandai áttelepítési programját, amelyet a konzervatív párti kormány kezdeményezett, és az erre szánt pénzt új, terrorellenes módszerekkel dolgozó határbiztonsági parancsnokság létrehozására fordítja.

A konzervatív kormány 2022 tavaszán kötött államközi szerződést Ruandával arról, hogy a brit határokat illegálisan átlépő menedékkérőket a közép-afrikai ország befogadja, az azóta húzódó jogi és parlamenti csatározások miatt azonban az áttelepítési program nem indult el.

A péntek délutánig beérkezett csaknem végleges adatok szerint a Konzervatív Párt, amely 2010 óta volt kormányon, 250 parlamenti mandátumot veszített a csütörtöki választáson, és ezzel 121-re csökkent frakciójának létszáma a 650 tagú londoni alsóházban.

Ez a konzervatívok legrosszabb választási eredménye a párt eddigi történetében.

A Konzervatív Párt korábbi leggyengébb eredményét az 1906-os parlamenti választásokon érte el, amikor 156 képviselői mandátumot szerezett.

Az eddigi konzervatív kormány több volt minisztere, köztük Grant Shapps védelmi miniszter, Alex Chalk igazságügyi miniszter, Gillian Keegan oktatási miniszter, Lucy Frazer kulturális miniszter, Penny Mordaunt, a konzervatívok alsóházi frakcióvezetője – aki e tisztségében szintén kabinettag volt –, Sir Jacob Rees-Mogg, a radikálisan EU-szkeptikus tory jobbszárny egyik szószólója, valamint Liz Truss volt kormányfő, Sunak közvetlen elődje is elvesztette képviselői mandátumát.

A Munkáspárt ugyanakkor 412 képviselői helyet nyert, 211-gyel többet, mint a 2019-ben tartott előző parlamenti választáson, és ezzel 174 fős többségre tett szert a többi alsóházi frakció együttes létszámához képest.

Ez alig marad el a Labour eddigi legjobb eredményétől, amelyet a párt az 1997-es választásokon ért el. Abban az évben a Munkáspárt Tony Blair vezetésével 418 képviselői mandátumot szerzett és 178 fős alsóházi többséggel alakíthatott kormányt.

A Munkáspárt azóta – vagyis 27 éve – most nyert először parlamenti választást ellenzéki pozícióból, és 19 éve most nyert először választást, ugyanis legutóbbi győzelmét a 2005-ös választásokon, kormányzati pozícióból aratta.

Keir Starmer előtt nem sokkal Rishi Sunak eddigi konzervatív párti kormányfő kereste fel III. Károly királyt, akinek benyújtotta lemondását.

Sunak bejelentette azt is, hogy a Konzervatív Párt vezetői posztjáról szintén távozik, amint az utódválasztási folyamat lezajlik.

Sir Keir Starmer a brit uralkodó harmadik miniszterelnöke Liz Truss és Rishi Sunak után.

A csaknem végleges péntek délutáni adatok szerint az előző nap tartott parlamenti választáson a Munkáspárt a szavazatok 33,8 százalékát szerezte meg, 1,6 százalékponttal többet a 2019-es választáson elért eredménynél.

A konzervatívok szavazataránya ugyanakkor példátlan mértékben, 19,8 százalékponttal 23,7 százalékra zuhant.

A harmadik országos parlamenti erő, a Liberális Demokraták viszont a párt eddigi történetének egyik legjobb eredményét érték el 12,2 százalékos szavazataránnyal, amelynek alapján ugyancsak példátlan mértékben, 63 fővel 71-re nőtt alsóházi frakciójuk létszáma.

Súlyos, 38 fős mandátumveszteséget szenvedett a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP), amelynek így mindössze 9 fős frakciója lesz a londoni alsóházban. Ennek várhatóan alapvető következményei lesznek a skóciai függetlenségi kilátásokra is.

Most első ízben bekerült a londoni alsóházba Nigel Farage, a jobboldali radikális Reform UK párt vezetője, a brit EU-tagság megszűnéséért (Brexit) folytatott egykori kampány fő szószólója, aki korábban hét választáson próbált képviselői mandátumhoz jutni, mindannyiszor hiába.

A pénteki adatok szerint Farage mellett a Reform UK három másik tagja is parlamenti mandátumot szerzett.

Kapcsolódó írásaink