Külföld

Izrael nem figyelt eléggé a lakosság védelmére a Gázai övezetben

A harci eszközöket úgy kell megválasztani, hogy a civileknek lehetőleg ne essen bántódásuk

Nem fordított elegendő figyelmet a civil lakosság védelmére az izraeli hadsereg a Gázai övezeti háborúban végrehajtott célzott légicsapások során – állapította meg szerdán az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa.

Izrael nem figyelt eléggé a lakosság védelmére a Gázai övezetben
A feltételezések szerint a támadások során az izraeli hadsereg GBU–31, GBU–32 és GBU–39 típusú bombákat vetett be, amelyek képesek betonfalakat áttörni és többemeletes épületeket is romba dönteni
Fotó: AFP/Anadolu/Hamza Z. H. Qraiqea

A harci eszközöket és módszereket úgy kell a feleknek megválogatni, hogy el lehessen kerülni vagy legalább a minimálisra lehessen szorítani azt, hogy civileknek is bántódása essen. Minden jel szerint ezt az előírást következetesen megszegték az izraeli légicsapások során – közölte Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.

Az Emberi Jogi Tanács hat izraeli támadás körülményeit vizsgálta meg a tavaly október 9. és december 2. közötti időszakból. A testület feltételezése szerint a szóban forgó támadások során az izraeli hadsereg GBU–31, GBU–32 és GBU–39 típusú bombákat vetett be, amelyek képesek betonfalakat áttörni és többemeletes épületeket is romba dönteni. Több lakóház, egy iskola, egy menekülttábor és egy piac épülete volt a vizsgálat alá vont támadások célpontja, és legkevesebb 218 ember halálát okozták. December 2-án valószínűleg kilenc GBU–31 típusú bomba egy 130 méter átmérőjű területen okozott pusztítást, 15 lakóház teljesen romba dőlt, 14 másik pedig megrongálódott.

A nemzetközi humanitárius jog rendelkezései szerint a polgári létesítményeket a lehetőségekhez képest meg kell kímélni a hadműveletek során. Ha fegyveresek jelenlétét gyanítják polgári épületekben, akkor mérlegelni kell, hogy az esetleges károk nem múlják-e felül a kívánt nyereséget.

„Terroristák vagy a tavaly októberben Izrael ellen elkövetett terrortámadáshoz köthető személyek jelenléte (egy polgári létesítményben) még nem tesz legitim célponttá egy teljes városnegyedet” – szögezték le a jelentésben. Kiemelték: akár emberiesség elleni bűncselekménynek is minősülhet az, hogy Izrael nem tett különbséget harcosok és civil lakosok között, miközben robbantásokat hajtott végre sűrűn lakott városnegyedekben.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a palesztin fegyvereseket is bírálta amiatt, hogy olyan területeket lőttek Izraelben, ahol a lövedékek civileket is eltalálhattak. A testület arra is rámutatott, hogy nem lenne szabad sűrűn lakott területeken katonai felszerelést tárolni vagy harcosokat állomásoztatni.

Izrael állandó ENSZ-képviselete Genfben azt mondta, hogy a jelentést „a tényeket tekintve, illetve jogilag és módszertanilag is elhibázottnak” tartják.

Ravina Shamdasani, a tanács szóvivője elmondta: először felszólítják az izraeli hatóságokat, hogy folytassanak le transzparens vizsgálatot az ügyben. Ha ez nem történik meg, akkor „ezen a téren is nemzetközi cselekvés szükséges” – tette hozzá.

Izrael tavaly októberben indított hadműveleteiben több mint 37 400 palesztin vesztette életét a Gázai övezetben a helyi egészségügyi hatóságok szerint.

Múlt héten egy ENSZ-vizsgálóbizottság arra a megállapításra jutott, hogy mind Izrael, mind a palesztin fegyveresek követhettek el háborús bűnöket.

Kapcsolódó írásaink