Külföld

Orbán Viktor a második legnagyobb felhatalmazással vesz részt az EU-csúcson

Az informális megbeszélésen arról egyeztetnek, hogy kiket jelöljenek az Európai Unió vezető pozícióiba

Orbán Viktor érkezik a második legnagyobb nemzeti felhatalmazással (44,82 százalék) a hétfői informális EU-csúcsra. Ezzel szemben az Európai Tanácsban legnagyobb szavazati súllyal rendelkező Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francai elnök csupán 13,9, illetve 14,6 százalékos eredményt értek el. Szintén jelzésértékű az Európai Tanácsban, hogy a nagy tagállamok vezetői közül Pedro Sánchez spanyol kormányfő (30,18 százalék) sem tudta megnyerni hazájában az EP-választást, míg Giorgia Meloni kormánypártja a ciklus közepe felé közeledve is (28,76 százalék) képes volt győzelmet aratni – áll a Nézőpont Intézet közleményében

Orbán Viktor a második legnagyobb felhatalmazással vesz részt az EU-csúcson
Orbán Viktor magyar miniszterelnök részt vesz az EU rendkívüli csúcstalálkozóján, Brüsszelben
Fotó: NorthFoto

Az európai parlamenti választások után első alkalommal ül össze az Európai Tanács, amelynek informális megbeszélésén arról egyeztetnek, hogy kiket jelöljenek az Európai Unió vezető pozícióiba. A döntéseket formálisan, nagyjából két hét múlva, „megerősített minősített többséggel” kell meghozni, amelyet nyolc tagállam, vagy az európai népesség 35 százalékát képviselő kormány- és államfők akadályozhatnak meg.

Mivel a személyi kérdésekről az országvezetők, s nem az egyes tagállamok polgárai döntenek, a Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy az egyes kormány- és államfők pártjai mekkora támogatást kaptak az európai parlamenti választáson, mekkora a legitimitásuk a soron következő fontos döntésekhez.

A 27 tagállami vezető közül Orbán Viktor Európa-politikája rendelkezik a második legerősebb demokratikus legitimációval (44,82 százalék), kevesebb mint fél százalékkal maradva el a kvázi kétpártrendszerben versengő máltai Munkáspárt (45,26 százalék) európai parlamenti választási eredményétől.

A legnagyobb felhatalmazást szerzők között szerepel még Donald Tusk, miután a PO 37,1 százalékos eredményt ért el, igaz, csak kevéssel megelőzve a 36,2 százalékot elérő PiS-t. Szintén az élmezőnyhöz tartoznak a portugál (31,1 százalék) és spanyol (30,2 százalék) kormányfők is. Pedro Sanchez spanyol szocialista miniszterelnök eredményét azonban beárnyékolja, hogy nem sikerült megnyernie a spanyol EP-választásokat, s alulmaradt a néppárti PP-vel szemben (34,2 százalék).

A német–francia tengely gyengülését jelzi, hogy a legnagyobb szavazati súllyal rendelkező Németország és Franciaország országvezetőinek pártjai szerepeltek az egyik leggyengébben az összeurópai megmérettetésen. Olaf Scholz német kancellár szociáldemokrata pártja mindössze 13,9 százalékos eredményt ért el, amelyet még a teljes német rezsim által elszigetelt AfD is megelőzött (15,9 százalék). Emmanuel Macron francia elnök liberális listája szintén várakozáson alul szerepelt (14,6 százalék), s alulmaradt szuverenista kihívójával, Marine Le Pen Nemzeti Tömörülésével (31,37 százalék) szemben.

Az országvezetőknek arra is figyelemmel kell lennie, hogy a Bizottság elnökét ők csak jelölik, s jelöltjüket az Európai Parlament abszolút többsége (legalább 361 képviselő) választhatja meg.

Kapcsolódó írásaink