„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy orosz rulettet játsszunk saját jövőnkkel”

Shapps a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapban közölt írásában úgy fogalmazott: az amerikai adófizetőknek igazuk van, amikor elvárják, hogy a többi NATO-tagállam növelje védelmi ráfordításait.

Shapps kiemeli, hogy Nagy-Britannia mindig eleget tett a hazai össztermék (GDP) két százalékában meghatározott védelmi kiadási célnak: jelenleg éves GDP-értékének 2,28 százalékát költi védelmi célokra, és kötelezettséget vállalt a 2,5 százalékos arány elérésére.

A brit védelmi miniszter viszont hangsúlyozta azt is, hogy tavaly mindössze tizenegy NATO-tagállam teljesítette ezt az elvárást.

Grant Shapps szerint nem fenntartható az a helyzet, hogy a szövetség többi tagja nem tartja magát ehhez a célkitűzéshez, mert „nem engedhetjük meg magunknak, hogy orosz rulettet játsszunk saját jövőnkkel”.

A miniszter megismételte azt a többször hangoztatott álláspontját, hogy a világ egy háború utáni helyzetből ismét háború előtti állapotba került, miután egyre több rossz szándékú külföldi hatalom veszi célkeresztjébe a nyugati demokráciákat.

David Cameron brit külügyminiszter szintén a védelmi kiadások növelésére szólította fel a NATO-szövetségeseket a szervezet brüsszeli külügyminiszteri találkozóján.

A londoni külügyi tárca által ismertetett nyilatkozatában Cameron kijelentette: a NATO – különösen Svédország múlt havi csatlakozása után – még soha nem volt olyan erős és fontos szerveződés, mint most.

Kijelentette azt is, hogy Ukrajna „közelebb van a NATO-hoz, mint valaha”, és kritikus fontosságú, hogy megkapja azt a támogatást, amelyre az Oroszországgal vívott háború megnyeréséhez szüksége van.

Hozzátette: a NATO „nagyon komor jövő elé nézne”, ha hagyná, hogy sikerrel járjon az Ukrajna elleni orosz hadjárat.

Cameron ugyanakkor a BBC brit közszolgálati rádió Ukrainecast című napi magazinműsorának csütörtöki adásában egyértelmű nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy a nyugati NATO-szövetségeseknek harcoló alakulatokat kellene-e küldeniük Ukrajnába.

A brit külügyminiszter kijelentette, hogy a NATO „nem akar ilyen célpontot szolgáltatni” Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.

Úgy fogalmazott: a NATO „Ukrajnáért, de nem Ukrajnában” kíván cselekedni.

Hozzátette: az nem jár eszkalációval, „ha segítjük ezt a független, szuverén országot egy agresszor visszaverésében”.