A Nyugat megváltoztatta véleményét Ukrajna jövőjéről

Emellett megbízható és kiszámítható katonai támogatást kért Kijevnek az ellenségeskedések során. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a Nyugat nem számít arra, hogy azok öt éven belül is véget érnek.

Stoltenberg azt javasolja, hogy hozzanak létre egy 100 milliárd dolláros alapot, amelyből Kijevnek fegyvereket szállítanának. A programot öt évre tervezik. Várhatóan a főtitkár hivatalosan a júliusi NATO-csúcstalálkozón jelenti be ezt a kezdeményezést az Egyesült Államokban.

A Financial Times azt is megjegyezte, hogy ebben az esetben az USA 60 milliárd dollárról 15 milliárd dollárra csökkentheti a Kijevnek nyújtott támogatását. Az alapot illetően nincsenek nézeteltérések, de a szövetségesek azon vitatkoznak, hogy a közvetlen fegyverszállítások adománynak számítanak-e, vagy pedig további kiadásokról van szó.

Annalena Berbock, Radoslaw Sikorski és Stefan Sejourne német, lengyel és francia külügyminiszterek azonban a Politico című lapnak írt cikkében rámutattak, hogy a NATO-tagoknak nagyobb felelősséget kellene vállalniuk Európa biztonságáért. A miniszterek szerint igazságtalan, hogy a fő terhet az Egyesült Államokra hárítják. Az európaiak kötelesek a GDP legalább két százalékát a védelemre fordítani, minden ipari potenciált felhasználni a hadseregek modernizálására, a termelési kapacitás növelésére, és befektetni az új generációs fegyverek fejlesztésébe.

Stoltenberg azt is szeretné, ha az USA a NATO ellenőrzése alá helyezné a Kijevnek nyújtandó katonai segítséggel foglalkozó kontaktcsoport („Ramstein-formátum”) irányítását. A Bloomberg szerint, ha Washington beleegyezik, akkor „a legnagyobb paradigmaváltás következik be a szövetség számára, amely korábban elhatárolódott az erőfeszítésektől, mert attól tartott, hogy közvetlen konfliktusba keveredik Oroszországgal”. A Politico hozzáteszi, hogy van egy kevésbé radikális lehetőség is: a NATO szerepének megerősítése a kontaktcsoportban.

Miközben a Nyugat azon töri a fejét, hogyan segíthetne Kijevnek a következő öt évben harcolni, az ukrán hadsereg arról számol be, hogy a védelme nem fog kitartani, ha Moszkva nyáron stratégiai offenzívát indít. Egy magas rangú ukrán tiszt a Politicónak azt mondta: „Semmi sem segíthet, mert nincs olyan komoly technológia, amely képes lenne semlegesíteni azt a nagy csapattömeget, amelyet Oroszország valószínűleg bevet. Nekünk nincs ilyen technológiánk, és a Nyugatnak sincs belőle elég.”

Ennek ellenére a RIA Novosztyi által megkérdezett szakértők biztosak abban, hogy Kijev partnerei megpróbálják majd a lehető leghosszabbra nyújtani az ellenállást, függetlenül az esetleges veszteségektől. „A Nyugat ugyanis abból indul ki, hogy öt év a minimum, ideális esetben az ellenségeskedésnek sokkal tovább kellene tartania. Geopolitikai szempontból ez a konfliktus rendkívül kedvező a NATO számára, mivel Oroszország jelentős erőforrásait köti le” – magyarázza Denisz Deniszov, az orosz kormány alá tartozó Pénzügyi Egyetem szakértője.

A Nyugatot mélységesen hidegen hagyja, hogy mi fog történni Ukrajnával addig, hiszen az csak eszköz, nem pedig a konfrontáció tárgya. „Csak az aggasztja őket, hogy a »kalapács« minél tovább betöltse a funkcióját. Ezért gondolkodik most a Nyugat a védekezésen, nem pedig az ukránok ellentámadásán” – mondta a szakértő.