Külföld

Temetni mentek Prágába, de végül mégis csak feltámadt a V4

Vass Ágnes: A viták ellenére szükség van a folyamatos egyeztetésre a visegrádi országok kormányfői között, és ezt valamennyien belátták

A vezetőik világnézeti szembenállása ellenére lehet-e sikeres újra a visegrádi országok együttműködése? Milyen tanulságai voltak a prágai csúcstalálkozónak? Közösen lépnek-e fel Brüsszelben az európai agrárium védelmében, és össze tudnak-e fogni az illegális migráció visszaszorításáért? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Vass Ágnessel, a Magyar Külügyi Intézet kutatási igazgatójával.

Temetni mentek Prágába, de végül mégis csak feltámadt a V4
Orbán Viktor magyar, Petr Fiala cseh, Donald Tusk lengyel és Robert Fico szlovák miniszterelnök a visegrádi négyek kormányfőinek prágai csúcstalálkozóján
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A múltheti V4-csúcs előtt a híradások hangulata olyan volt, mintha a visegrádi országok vezetői csak azért jönnének össze, hogy feladják a betegnek az utolsó kenetet. Aztán a beteg hirtelen jobban lett. De vajon lábra is áll?

Valóban különböző elvárásokkal és különböző hangulatban indult a négy miniszterelnök Prágába, az eheti V4-csúcsra. A lengyel kormányfő, Donald Tusk egyenesen azt mondta: most dől el, hogy az együttműködésnek van-e jövője. A találkozó egyértelművé tette, hogy igen. Bár néhány kérdésben továbbra sem értenek egyet a felek, számos másikban sikerült közös álláspontot kialakítaniuk, vagy eljutni odáig, hogy a dialógus közöttük megindulhasson. Petr Fiala cseh miniszterelnök is jelezte: a viták ellenére szükség van a folyamatos egyeztetésre a V4-es kormányfők között.

Gondolom arra nincs is szükség, hogy mindenben egyetértsünk. Elég, ha néhány konkrét ügyben össze tudunk fogni. Most melyek ezek? Az agrárszektor és a gazdák védelme?

Így van, a visegrádi országok együttműködésének ez az egyik szépsége – vagy ha máshogy akarjuk megfogalmazni: a kihívása –, hogy ez egy nagyon flexibilis együttműködés. Vannak közös érdekek, és mindig akadnak vitás kérdések. Azt viszont valamennyi miniszterelnök belátja, fontos, hogy beszéljenek egymással. A mezőgazdaság védelme, illetve a gazdák érdekeinek képviselete egy olyan ügy, amely a V4 országait kivétel nélkül érinti. Igaz, különböző mértékben, különböző belpolitikai körülmények között, de abban egyetért a négy kormányfő, hogy az európai uniós agrárpolitikán változtatni kell, és ez nem tűr halasztást. Vagyis, hogy mind az EU belső szabályozásán, mind pedig a harmadik országból érkező élelmiszerek és mezőgazdasági termékek szabályozásán komoly változtatásokat kell eszközölni, illetve új mechanizmusokat kell kialakítani.

Manapság – sajnos – nem képzelhető el olyan magasszintű találkozó, amelynek a napirendjén ne szerepelne az energiaválság kérdése. E tekintetben mi a V4 álláspontja? Mik a célok, mik a prioritások?

Az európai energiaválság előre sorolta ezt a kérdést, amely magában foglalja az infrastrukturális fejlesztéseket épp úgy, mint a zöldenergiára való fokozatos átállást. A négy ország együtt tud működni a különböző technológiai újításokban, az innovatív megoldások keresésében. Viszont az atomenergia védelmében is eredményesebben léphetnek fel közösen. Márpedig erre szükség van, mivel uniós szinten ez a kérdés teljesen átpolitizálódott. Ugyancsak fontos a V4-eket összekötő hálózatok fejlesztése, például az átjátszóállomások megépítése.

Szlovákiának és Csehországnak, de talán még a lengyeleknek is kevesebb fejtörést okoz az illegális migráció megfékezése, mint hazánknak. Ennek ellenére e téren korábban nagy volt az egyetértés. E tekintetben változott valami?

Lehet, hogy a térképre pillantva ez elsőre nem tűnik magától értetődőnek, de az illegális migráció valamennyi országot érinti, bár ahogy említette, különböző mértékben. Az őszi-téli időszakban kevésbé, a tavaszi-nyári félévben viszont Szlovákia és Csehország is tranzitországgá válik. De vannak ennek a problémának más aspektusai is.
Általánosságban elmondható, hogy a V4-ek a kezdetektől, már 2015-től hasonlóan látják a helyzetet, és határozott fellépést sürgetnek.

Legutóbb, amikor az EU migrációs és menekültügyi paktumáról kellett szavazni, egyikük sem támogatta azt – Csehország tartózkodott, a másik három ország nemmel szavazott. Ebben a kérdésben tehát teljes az egyetértés. Emellett a határvédelmet illetően is van együttműködés a felek között.

Ha már a határvédelem szóba került: Ausztriával általában is, de e téren különösen jó a kapcsolatunk. Időről időre pedig különböző fórumokon fel szokták vetni, hogy az osztrákokat meg kéne hívni a V4-be. Ennek most mekkora a realitása?

Ez lenne a V4 Plusz formáció – Ausztria vagy Szlovénia bevonásával. Arra biztosan számíthatunk, hogy különböző ügyekben – nyilván attól függően, hogy éppen miről van szó – a V4-hez más államok is csatlakoznak. Ilyesmi már előfordult: valóban jó példa erre Ausztria és a határvédelem kérdése. De a visegrádi együttműködés – mondjuk úgy – hivatalos bővítése egyelőre nem szerepel a napirenden.

Egy időben sokat lehetett hallani arról, hogy Brüsszel vagy bizonyos nyugati tagországok szeretnék szétverni a visegrádi együttműködést, mivel annak működése az érdekeikkel ellentétes. Az biztos, hogy a négy ország viszonya az utóbbi hónapokban nem volt éppen kiegyensúlyozott, és emiatt mintha csökkent is volna az „érdeklődés” a V4 iránt.

Ha például az ukrajnai helyzetre gondolunk, akkor nyilván a törésvonalak rajzolódnak ki jobban, és a visegrádi országok megosztottnak tűnhetnek. Lengyelország nagymértékben támogatja Ukrajnát. Donald Tusk az ukránok legnagyobb barátjának mondja magát. Csehország az élére állt annak a kezdeményezésnek, amely szerint az ukránokat támogató államoknak közösen kellene harmadik országokból lőszert beszerezniük. Szlovákia és Magyarország – és elsősorban Magyarország – ezzel szemben katonailag nem szeretné támogatni Ukrajnát. Ettől függetlenül a V4-gyel mindenkinek számolnia kell uniós szinten, hiszen más területeken az együttműködés, mint láttuk, folytatódik a négy ország között, és együtt komoly tényezőt jelentenek.

Visszatérve a négy ország közös érdekeire, rövid távon melyek lehetnek azok az ügyek, amelyekben közösen léphetünk fel?

Az uniós agrárpolitika reformja, valamint a harmadik országból származó mezőgazdasági termékek szabályozása terén bizonyosan lesz közös javaslat. Emellett például a regionális versenyképesség erősítését szolgáló kezdeményezésekre is számítani lehet. Ezek sürgős ügyek.

E tekintetben vagy más szempontból van jelentősége annak, hogy hamarosan Magyarország lesz az unió soros elnöke?

A soros elnökség ebből a szempontból nézve azért különösen érdekes, mert a kormány egyik fő programpontja a nyugat-balkáni bővítés felgyorsítása, és ebben valószínűleg szintén számíthatunk a V4 többi tagjának támogatására.

Kapcsolódó írásaink