Kiszivárogtak az oroszok békefeltételei

Megszerezte a Wall Street Journal azt a 17 oldalas béketervezetet, amiről 2022 februárjában kitört orosz–ukrán háború elején tárgyalt Oroszország és Ukrajna. A szöveget eddig még senki sem hozta nyilvánosságra, és csak egyes részleteiről lehetett egy keveset tudni az akkori nyilatkozatokból.

A terv „véglegesen semleges állammá” változtatta volna Ukrajnát, amely „nem csatlakozik egyetlen katonai blokkhoz sem”, és megtiltották volna, hogy az ukrán hadsereget nyugati segítséggel építsék újjá.

A 2022 márciusában tartott béketárgyalások idején Zelenszkij azt mondta, hogy hajlandók tárgyalni a semlegességről, ha Ukrajna biztonsági garanciákat kap.

A tervezet még azt is meghatározta volna, hogy milyen nagy hadserege lehet Ukrajnának: 85 ezer katona, 342 darab harckocsi, 519 tüzérségi löveg. Még azt is megszabták volna, hogy az ukrán rakéták hatótávolsága nem lehet nagyobb negyven kilométernél.

A Krím félszigetet de facto orosz fennhatóság alatt hagyta volna a béketerv, de az nem szerepelt a tervezetben, hogy mi legyen azoknak a kelet-ukrajnai területek sorsa, amiket Oroszország 2014-ben foglalta el. Azokat Zelenszkij és Putyin személyes tárgyalásán rendezték volna.

Moszkva az orosz nyelv használatát is a béketárgyalások részéve tette, azt akarták elérni, hogy a bíróságok és kormányszervek egyenrangúként kezeljék az ukránnal. Ukrajna csatlakozását az EU-hoz engedélyezték volna, de a NATO-csatlakozást már nem. A Wall Street Journal cikke szerint Putyin a tervezettel azt akarta elérni, hogy elvágja Ukrajnát a nyugati támogatásoktól, ha már nem sikerült megdöntenie az ukrán kormányt, hogy egy oroszbarát vezetést juttasson hatalomra Kijevben.

A békét az oroszok terve szerint nemzetközi nagyhatalmak felügyelték volna, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína és Oroszország. Ezeknek az országoknak kellett volna megvédenie a semleges Ukrajnát egy támadás esetén, Moszkva tervei szerint közös, egyhangú döntéssel, ami valószerűtlen lett volna egy orosz támadás esetén – írta a Journal.

A béketárgyalások nem sokkal az orosz invázió után megkezdődtek először Fehéroroszországban, majd Törökországban, és egészen nyárig tartottak, de megállapodás nem jött létre. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő a 2022. márciusi béketárgyalások előtt azt mondta Híradónak, hogy nem számít áttörésre.

Új béketárgyalások indítása jelenleg szintén valószerűtlennek tűnik. Két évvel a háború kezdete után erőfölényben vannak az oroszok, jelenleg is 440 ezer orosz katona van ukrán hadszínterén, a múlt héten 65 négyzetkilométernyi területet foglaltak el.